A magyarországi innováció szabályozása jórészt azonos a fejlett országokéival, ám a hazai innovációs lánc valójában hiányos, megnehezítve az érintett hazai társaságok kitörését, írja a Világgazdaság.
A tudás alapú gazdaságról tartott budapesti világbanki konferencián, melynek témája a versenyképesség növelése volt, Magyarország úgy szerepelt, mint az innováció terén a csatlakozók között is élenjáró ország. Bár az innováció terének szabályozása jórészt azonos a fejlett gazdaságú országokével az innováció hazai infrastruktúráján bőven van javítanivaló. Számos helyen hiányos az a lánc, amely a kutatási eredményektől elvezetne a kztatási eredmények hasznosulásáig. Már a kutatóhelyeken, egyetemeken kellene változtatni a szemléleten, emellett kevés van a következő láncszemet képviselő technológiatranszfer-irodákból, amelyek az új ismeretek útját egyengetik a projektekig, és az olyan parkokból is, ahol az innovatív cégek megtelepedhetnek.
Az utolsó láncszem, a kockázati tőke hiánya okozza a legtöbb problémát az innováció terén Magyarországon. Ürge László, a Comgenex Rt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a kockázati tőke hiányának az az oka, hogy Magyarországon nincsenek meg a projektből való kiszállás lehetőségei. A konferencián elhangzott, hogy a kormányoknak az EU-csatlakozás után az eddigieknél hatékonyabban kell a vállalatokat a k+f jellegű tevékenységre ösztönözniük, írja a Világgazdaság.
A kockázati tőke hiánya nehezíti az innovációt
A magyarországi innováció szabályozása jórészt azonos a fejlett országokéival, ám a hazai innovációs lánc hiányos, megnehezítve az érintett hazai társaságok kitörését, írja a Világgazdaság.
