Nyugat-Európában általános szokás, hogy a cég dolgozóit egyszerre küldik szabadságra, és ilyenkor csak a karbantartók és az ügyeletben lévők találhatók bent. Nálunk erre még nemigen akad példa, pedig ahol a tevékenység jellege megengedi a teljes leállást, fölöttébb gazdaságos megoldás. Aminek biztosan nincs értelme, olyan területeken benntartani a munkatársakat - például az üzletkötőket, kommunikációs szakembereket -, ahol a partnereik elérhetetlenek.
Franciaországban és Németországban teljesen megszokott az egyszerre kiadott egyhónapos, illetve hathetes nyári nagy szabadságolás. Általános, hogy a kollektív szerződésben rögzítik ennek idejét, amit mindkét félnek figyelembe kell venni. A multinacionális cégek többsége - a több hétig tartó szabadságok miatti létszámkiesésből fakadó szervezési problémák kiküszöbölésére -, ha teheti inkább teljesen leállítja a termelést gyáraiban egy előre megállapított hónapban. Ez a munkavállalók számára azt jelenti, hogy abban az időszakban kell szabadságukat kivenniük, amikor a gyár leállt.
Magyarországon egy-két nagyobb külföldi tulajdonú termelővállalat kivételével nem jellemző, hogy a szabadságok miatt teljesen leállnának a hazai cégek a most következő hetekben. Bizonyos ágazatokban eleve csúcsidőszak van, másutt a cégvezetők a váratlan megrendelés miatt marasztalják a dolgozókat. A társaságok zöme legfeljebb kétheti szabadságot engedélyez egyszerre. A gyakorlatban viszont az az általános rendszer alakult ki, hogy a dolgozók felváltva és egymáshoz igazodva veszik ki a szabadságukat, vagy alkalmi helyettesítők foglalkoztatásával oldják meg a vállalatok zavartalan működését.
A szabadság azonban nem mindig öröm. A Menedzsment Fórum idén februárban hírt adott róla, hogy a Fiat Auto tízezer dolgozóját küldte több havi kényszerszabadságra három olaszországi gyáregységében, a kedvezőtlen értékesítési statisztikák és a felhalmozódott készletek miatt. Olaszországban a vállalatok két év alatt maximum egy év időtartamra szabadságolhatják dolgozóikat. Ebben az időszakban egy speciális alapból fizetik őket, amit a vállalatok és az állam ad össze. Korábban több panasz érkezett a termelés leállítása és a kényszerszabadságolások miatt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséghez, de ez a gyakorlat ma már elenyésző esetben fordul elő Magyarországon.
Papné Dr. Márton Erika főosztályvezető helyettes szerint ma a legtöbb szabálytalanság amiatt van, hogy a munkáltatók nem adják ki a dolgozóknak a tárgyévben a szabadságokat. Az ok legtöbbször az, hogy kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, mint az optimális lenne, így szabadságolások esetén nem tudnák fenntartani a rendes munkafolyamatot. Tavaly az ellenőrzések során 271 864 munkahelyen tárt fel valamilyen szabálytalanságot a felügyelőség, és 20 105 esetben állapított meg szabálytalanságot a szabadságolásokkal kapcsolatban.
Körte Ildikó
Menedzsment Fórum
A kölcsön-munkaerő segít nyáron a cégeknek
A legtöbb cég számára a nyár a szabadságolás főszezonja. Ilyenkor a munkáltatóknak a létszámkiesések miatt a zökkenőmentes munkamenet fenntartása a legfontosabb, melyben nagy segítség lehet a kölcsönzött munkaerő.
