3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2012-ben a közmunkaprogramokban résztvevőknek mindössze 5,6 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Pedig a cél pont ennek elősegítése lenne.

A kormány többször is előszeretettel hangoztatja azt az elvét, miszerint a közfoglalkoztatásra azért van szükség, hogy az segítse a munkanélkülieket visszaterelni az elsődleges munkaerőpiacra. Anno, 2011-ben a Nemzeti Munka Tervben is nagy szerepet szántak a foglalkoztatás eme formájának, hiszen bevallottan a 2020-ig tartó időszak első éveiben a közfoglalkoztatás az, ami a munkaerőpiacot lendületben tarthatja. Aztán idővel a versenyszféra is "felfejlődik", és már nagyobb arányban lesz képes munkahelyeket teremteni, mint ahogy az állam nyit meg közmunkás pozíciót. Érdemes tehát megnézni, hogyan is alakultak tavaly a fő számok a közfoglalkoztatással kapcsolatban.

Orbán Viktor egy évvel ezelőtti nyilatkozata szerint 2012-ben az a cél, hogy a kormányzat 200 ezer embernek adjon közmunkát, 2013-ban pedig ezt a számot 300 ezerre kívánják növelni.

A Belügyminisztériumnál kérdésünkre elárulták: a 2012. évben a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma 261 782 fő volt, a közfoglalkoztatásban létrejött jogviszonyok száma pedig 363 937 darab. Az eltérés abból adódik, hogy az év folyamán egy-egy közfoglalkoztatott több jogviszonyt is létesített - magyarázta a tárca.

Az tehát már látszik, hogy az első cél, a 200 ezer ember foglalkoztatása megvalósult, sőt 31 százalékkal túl is teljesült. Ha pedig a kérdés költségvetési oldalát vizsgáljuk, a 2012-es keretösszegnél 21 milliárddal többet irányoztak elő 2013-ra, vagyis 153,8 milliárd forintot. Az elképzelés szerint ez 50 ezer fővel több közmunkás foglalkoztatását tenné lehetővé. Vagyis a számok alapján idén nemcsak elérheti a létszám a 300 ezret, de könnyen túlteljesítés lehet ismét.

Mindennél azonban sokkal érdekesebb az, hogy a közfoglalkoztatás talán legfőbb célja, az elsődleges munkaerőpiacra történő visszaterelése a munkanélkülieknek hogyan teljesült. A Belügyminisztériumtól erre a kérdésünkre is választ kaptunk: az összes, 261 782 közmunkás közül 14 730-an voltan azok, akik sikeresen el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Vagyis a közmunkások 5,6 százaléka.

Bár árnyalt a kép ebben az esetben is, hiszen a versenyszféra mint munkaerőpiaci rész hónapok óta finoman szólva sincs csúcsformában, amit mind a létszámstatisztika, mind a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat újonnan létrehozott munkahelyekre vonatkozó statisztikája is alátámaszt. A versenyszféra foglalkoztatása közel 40 ezer fővel volt alacsonyabb a legfrissebb, tegnapi (lásd: Kormányváltás óta nem dolgoztak ilyen kevesen a versenyszférában) statisztikák szerint, míg új munkahelyeket soha nem látott alacsony szinten volt csak képes teremteni (januárban mindössze alig 7500-at). Tehát a közmunkások elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését a piac sem támogatja, segíti.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!