Így mulat egy magyar úr
Nemzetközileg általános tendencia, hogy a 30 évesnél fiatalabbak gyakrabban étkeznek otthonukon kívül, mint az 50 évesnél idősebbek. Még nagyobb a különbség iskolai végzettség és jövedelem szerint, a képzettebbek és nagyobb keresetűek javára. Nők és férfiak átlagai között alig érzékelhető eltérés. Viszont a városban élők mindennapjaihoz inkább hozzátartoznak a vendéglátóhelyek, mint a falusiakéhoz.
A legutóbbi néhány alkalommal elköltött összeg 2 500 forintnál kevesebb inkább a nőknél, míg 2 500-7 499 forint közé férfiaknál esik. Életkor szerint a 2 500 forint alatti költés inkább jellemző a 39 évesnél fiatalabbakra, a 2 500-7 499 forint pedig főleg a 40-59 évesekre. Iskolai végzettség szerint legkevesebbet az általános iskolát vagy még azt sem befejezettek adtak ki, annál többet a középfokú végzettségűek, míg a legtöbbet kiadók között a diplomások képviselik a legnagyobb arányt.
Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Közép-Európában a magyarok költik a legtöbbet étteremre. A csehek ugyan gyakran mennek, de négyötödük alkalmanként és fejenként 10 eurónál kevesebbet költ. Szinte hasonló az arány a lengyeleknél, és még magasabb a románoknál. Viszont Nyugat-Európában és az USA-ban a válaszadók kétharmada ad ki egyszerre 10-29 euró közötti összeget. Legnagyvonalúbbak a hollandok, svájciak és belgák. A vizsgált 21 ország átlagát nézve, a fiatalabbak nagy része 10 eurónál kevesebbet ad ki egyszerre. Ugyanez érvényes az alacsonyabb jövedelmű csoportokra.
A lakosság fele jár étterembe
A magyar felnőttek mindössze öt százaléka jár gyakran étterembe, hogy ott találkozzon, beszélgessen ismerőseivel vagy családtagjaival. Ritkábban további 45 százalék szokott vendéglőbe menni, míg a lakosság fele sohasem megy vendéglátóhelyre. Ugyanakkor a magyar lakosság regionális összehasonlításban viszonylag sokat költ éttermi étkezésre - áll a GfK Piackutató Intézet legújabb kutatásában.
