A legrosszabb hazai fizetés ötöde a német minimumnak

Míg Németországban a pincérek és a fodrászok keresnek a legkevesebbet, itthon a textil- és a bőriparban dolgozóknak jut a legkisebb havi bér. A két ország legalacsonyabb fizetései közötti bruttó különbség így is ötszörös.

A német dolgozók közül a fodrászok járnak a legrosszabbul, ők éves szinten átlagban bruttó 15.500 eurós fizetésre számíthatnak. Nem jut sokkal több a pincéreknek (17.000 euró) és az idősgondozóknak (18.700 euró) sem.
A fizetési lista alján találhatók még a fogorvosok asszisztensei (18.400 euró), a portások (18.800 euró), a szakácsok (18.900 euró), a bolti eladók (19.680 euró), a házmesterek (19 800 euró) és a hivatásos tehergépkocsi-vezetők (19.600 euró), derül ki a personalmarkt.de aktuális, a legrosszabbul fizetett foglalkozásokat számba vevő tanulmányából.

Ehhez képest 2003-ban Magyarországon a textil, bőr, illetve lábbeli gyártásban dolgozók (71.000 Ft), a máshova nem sorolható feldolgozóipari munkások (79.300 Ft) és a mezőgazdaságban alkalmazottak (85.400 Ft) rendelkeztek átlagosan a legalacsonyabb jövedelemmel, áll a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásában.

Amennyiben összehasonlítjuk a legrosszabb anyagi kondíciókkal járó magyar és német foglalkozásokat, úgy kiderül, hogy a lista legalján lévő magyar varrónők éves bruttó bére (852 ezer forint) csaknem ötször kisebb, mint a Németországban sereghajtónak számító fodrászoké (3 millió 968 ezer forint).

A németországi fodrászok és szakácsok fizetése elsősorban amiatt ilyen alacsony, mivel túlkínálat mutatkozik belőlük a munkaerő-piacon. Ezzel szemben az idősgondozók saját beállítódásuknak köszönhetik a rossz helyezést, őket ugyanis elsősorban a segítés szándéka vezérli erre a pályára és kevésbé számít nekik az anyagi juttatás.

(Menedzsment Fórum)