A leggyakoribb gazdasági bűncselekmény Magyarországon a hűtlen kezelés (a megkérdezett nagyvállalatok 51 százaléka mondta azt, hogy volt már ilyen bűncselekmény áldozata) és az ipari kémkedés (30 százalék). Harmadik helyen az illegális termékmásolás áll, amely a megkérdezett cégek 18 százalékát érinti, de komoly problémát okoz már a számítógépes bűnözés is (16 százalék).
A felmérés szerint az emberek jelentősen túlbecsülik a korrupció mértékét: a megkérdezettek szerint ez a magyar vállalatok legalább 58 százalékánál előfordul, bár a felmérés szerint a korrupció csak a cégek 14 százalékát érinti. A vélt előfordulás nálunk a valóságos ötszöröse, míg másutt nagyjából értékén becsülik a korrupció veszélyét. A jövőbeli kockázatok becslésénél a legnagyobb javulást e téren várják a magyar vállalatok - a jótékony hatást az uniós csatlakozástól remélve. A legfenyegetettebb vállalkozások világszerte a bankok és a biztosítók. Annak azonban, hogy ezekben az ágazatokban több csalást jelentenek, oka az is, hogy az ellenőrzés és a felderítés itt jobban megszervezett. A visszaélés feltárását Magyarországon az esetek felében "belső tipp" is segíti. Ez kétszerese a nyugat-európai aránynak.
A gazdasági bűncselekmények költsége általában nagyobb, mint a közvetlen kár. Magyarországon az áldozattá vált cégek harmada, Nyugat-Európában majd negyede számolt be üzleti kapcsolatai károsodásáról, hírneve sérüléséről. Még nagyobb a rombolás a munkatársak moráljában. A magyar válaszadók 67 százaléka, a nyugat-európaiak négytizede ítélte úgy, hogy az ilyen esetek csökkentik az alkalmazottak megbízhatóságát.
A legolcsóbb és legkisebb kockázattal járó módszer a versenytársak számítógépes rendszerébe történő behatolás, mely által a konkurens cég kutatási-fejlesztési anyagaihoz is hozzájuthatnak, és ez a megoldás már akár egész kis cégeket is fenyegethet.
Az informatikai szakemberek szerint a kisebb cégek jórészénél még mindig nem jellemző az informatikai biztonsági stratégia felépítése. Négy-öt évvel ezelőtt a nagyobb vírusfertőzéseknél ugyan mindenki feleszmélt, és elkezdődött egyfajta tűzoltás a vezetőség megnyugtatására.
Évről évre egyre több forint épült be az informatikai biztonságba, és ezzel emelkedett a biztonsági tudatosság szintje is. De ha a biztonságra szánt összegek nem elegendőek - és nem ritkán van ez így a magyar kis- és középvállalatoknál -, akkor csak látszatintézkedések történnek, például vesznek egy egyszerűbb tűzfalat, vagy létrehoznak valamilyen szabályrendszert, amit aztán vagy használnak, vagy nem. És bár a cégek nagyrésze ugyan költ biztonságra, de sok esetben nem megfelelően. Különösebb stratégia nélkül vásárolnak valamilyen terméket, például egy behatolásérzékelőt vagy tűzfalat, de nem biztos, hogy a védelmet a megfelelő helyre és szinten építik be, hiszen a telepítést nem előzi meg alapos felmérés, a biztonsági kockázatok elemzése.
Kapcsolódó anyagok
Háromból két cégnél volt gazdasági visszaélés
Üzleti hírszerzés törvényesen
A magyar nagyvállalatok felénél fordult már elő hűtlen kezelés
Az információ drága dolog, de tudatlannak lenni sem olcsó! - tartja egy mondás, amelyet napjaink egyre inkább igazolnak. A globalizmus korszakában a felfokozott verseny, a technológiai fejlődés kihívásai mind nagyobb információéhséget idéznek elő, melynek oltására számos esetben nem csupán legális eszközöket használnak egyes vállalatok.
