Egy közelmúltban publikált uniós felmérés szerint, amelyről a Piac és Profit számolt be, hazánk a felsőoktatás megtérülésében a legjobbak közé tartozik. Mint Vadász Péter, a Munkaadó és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke elmondta egy felsőfokú képesítéssel rendelkező munkavállaló a kétszeresét keresi a középfokú végzettségűnek. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy nagyfokú az aránytalanság a képzési rendszerben. Szerinte a középfokú képzés jóformán kiürült az utóbbi időben.
A versenyképességet egyébként nagyban meghatározza az adóterhelés mértéke és a munkaerőköltség is. Ez utóbbiban némi versenyelőnyünk van. Az EU átlaga 22,5 euró, míg a minimálbér 20 euróra rúg. A magyar munkaerő ára viszont csupán négy euró. Csehországban, Lengyelországban és Csehországban is többe kerülnek az ottani munkavállalók. Ugyancsak jól állunk a termelékenység területén. Ha az Unió átlagát száznak vesszük, akkor Magyarország ezen a skálán 65 pontot kap. A csatlakozó országok átlaga ettől jóval elmarad.
Amire azonban leginkább alapozhatjuk a hazánk hosszú távú fejlődését az a tudásipar, a tudásalapú társadalomkialakítása. Magyarországon high-tech területen a munkavállalók 10 százaléka dolgozik az ipari alkalmazottak arányában - írja a Piac és Profit. E szegmensben hazánk második helyen áll az uniós államok között. Írországban ez a mutató például 20 százalék körül alakul, ám a csatlakozók közül - például - Lettországban csupán 1,5 százalék.
Kapcsolódó anyagok
Ötmillióan vállalhatnak majd munkát az EU jelenlegi államaiban
Már keresik a csatlakozó országok szakembereit
A magyarok egy százaléka akar az EU-ban dolgozni
Ok nélkül félnek az uniós tagállamok attól, hogy a magyar munkaerő ellepi az ottani piacokat - állítja Vadász Péter, a Munkaadó és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A felmérések azt mutatják, hogy a hazai dolgozók csupán egy százaléka szándékozik külföldön munkát vállalni.
