Több éve húzódó ügy végére tett pontot a közelmúltban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Megvizsgálva Magyarország Alaptörvényét, valamint a Magyarországot kötő nemzetközi jogszabályi hátteret és a különböző nemzetközi bírósági döntéseket az MSZOSZ az Alapvető Jogok Biztosának írt levelében az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, áll a szakszervezet közleményében.
A szakszervezet által kifogásolt pont az Mt. 115. § (2) bek. e) pontja, melynek értelmében, munkában töltött időnek minősül a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, és a harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén csökkenti az éves szabadság mértékét. Ez a szabályozás sérti egyrészt az Alaptörvényben megfogalmazott alkotmányos jogot, mely szerint "minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz", másrészt Európai Uniós irányelvbe is ütközik.
Az Alapvető Jogok Biztosa megvizsgálva a kérdést, jelentésében megállapította, hogy az Mt. fenti szakasza visszásságot valósít meg az Alaptörvény által meghatározott éves fizetett szabadsághoz való jog tekintetében. A törvényi szabályozás felülvizsgálatát igényli továbbá az a tény is, hogy a magyar jog e tekintetben nem áll összhangban az uniós irányelvvel, és így nem tesz eleget a nemzetközi szerződési kötelezettségből adódó követelményeknek sem.
Az MSZOSZ fentiek alapján nyílt levelet ír Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, és haladéktalanul kéri a törvényi szabályozás megváltoztatását, valamint az ezidáig Alaptörvény ellenes, és az uniós jogot sértő jogszabály alapján történt szabályozás helyrehozását és visszamenőleges rendezését
mfor.hu
