A munkaadók szerint a munka törvénykönyvének módosítási javaslata egyensúlyt teremt

Nem megalapozott az a szakszervezeti igény, hogy a kormány vonja vissza a Munka törvénykönyve módosítására az Országgyűlésnek benyújtott javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, mert ez igen hátrányos helyzetbe hozná a munkáltatókat - hangsúlyozta Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának a témakörrel foglalkozó szakembere szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

A munkaadói oldal képviselői azért léptek a nyilvánosság elé, hogy felhívják a figyelmet: az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat körülbelül kiegyensúlyozza a munkavállalóknak és a munkaadóknak hátrányos változásokat.

Az Európai Unió kilenc munkajogi irányelvének felelnek meg a módosítások. Ezek közül nyolcnál számos kompromisszumot vállaltak a munkaadói érdekképviseletek. Amennyiben ezen hátrányokat bizonyos mértékig ellensúlyozó, a kilencedik irányelvvel kapcsolatos paragrafusokat visszavonja a kormány, ez rendkívül rossz "üzlet" a munkáltatóknak.

A nyolc irányelv érvényesítése során a munkaadói érdekképviseletek többek között vállalták a munkavállalóknak a jelenleginél jóval szélesebb körű tájékoztatását - hozta fel példaként Dávid Ferenc. Bekerült a törvényjavaslatba a munkahelyeken nehezen értelmezhető, s valószínűleg még számos problémát jelentő közvetett diszkrimináció elve. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás is a munkavállalók jogbiztonságát erősíti. Az átirányítás, a kiküldetés, a kirendelés új szabályai alapján a munkavállalók nem kerülhetnek anyagilag hátrányosabb helyzetbe. Amennyiben a munkavégzés indokolja, magasabb bérezés jár számukra - mondta a szakember. A csoportos létszámleépítés szabályai is újabb kötöttségeket jelentenek a munkáltatóknak - hozta fel ezt is példaként.

Rolek Ferenc, a kérdéskörrel foglalkozó másik szakember rámutatott: még a kilencedik irányelvhez kapcsolódó paragrafusokról sem lehet elmondani, hogy azok egyértelműen a munkavállalóknak jelentenének szigorúbb feltételeket. A törvényjavaslat szerint a rendes és rendkívüli munka együttes ideje nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát. Mivel jelenleg a túlórára külön szabályok vonatkoznak, elvileg akár napi 20, heti 60 órát is dolgozhat a munkavállaló. A változás szerint hat nap után minden esetben ki kell adni a pihenőnapot, miközben jelenleg akár 7-8 napi munka is végezhető.