A rendkívüli felmondás, függetlenül attól hogy az a munkáltatótól vagy a munkavállalótól származik, a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti, éppen ezért a fent említett igazolásokat a munkáltatónak a rendkívüli felmondás közlését követően azonnal ki kell adnia.
Az Mt. a munkaviszony megszűnésének esetére munkavállaló számára is előír kötelezettséget. Eszerint a munkavállaló a munkakörét az erre előírt rendben köteles a munkáltatónak átadni, és köteles a munkáltatóval elszámolni. Az elszámolási kötelezettség azonban nem jelentheti azt, hogy a munkáltató vele szemben támasztott kártérítési vagy egyéb igényét (például tanulmányi szerződésből vagy lakásépítési támogatásból eredő igény) köteles elismerni, és a munkáltatónak megfizetni. Az elszámolás azonban mindenképpen azt jelenti, hogy a munkáltatónak a vele szemben támasztott követelése tárgyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy azt elismeri és a munkabérből való levonáshoz is hozzájárul, vagy a követelés jogcímét és az összegszerűségét , illetve azok közül csupán az egyiket vitatja. Például a munkavállaló elismeri, hogy az általa visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett munkaeszközzel nem tud elszámolni, azonban a megtérítésként követelt összeget az eszköz használt állapota miatt vitatja. Ilyenkor a munkáltató az igényét az előbbiekben leírt módon érvényesítheti.
Ha a munkáltató a munkavállalót megillető munkabért és egyéb járandóságot az utolsó munkában töltött napon nem fizeti ki, késedelmi kamatot köteles fizetni.
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei a munkaviszony megszűnése esetén
Mind a munkavállalók mind a munkáltatók érdeke, hogy ismerjék, és betartsák azokat a szabályokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve Eljárás a munkaviszony megszűnése illetve megszüntetése esetén cím alatt tartalmaz arra az esetre szólóan, amikor a felek között a munkaviszony valamilyen okból megszűnik.