Tavaly a Boeingnek, az Ernst & Youngnak és a Nationwide-nak is szembe kellett néznie a hírnevének ártó kihívásokkal, amikor alkalmazottak és ügyfelek társadalombiztosítási azonosító számai, nevei, címei estek áldozatul identitáslopásnak, miután nem titkosított notebookokat loptak el a munkatársak otthonaiból és autóiból.
Az izraeli belügyminisztérium digitális katasztrófának minősítette azt az esetet, amikor alapvető, nyilvántartásban szereplő információk szivárogtak ki és továbbítódtak az interneten keresztül. A vásárlók bizalmának elkerülhetetlen megrendülésén túl a tanulmány rámutat arra is, hogy a pénzügyi adatok közzététele miatt tovább növekednek a biztonsági rések.
Az európai cégek több mint egyharmada (37 százalék) nem rendelkezik az érzékeny dokumentumok kezelésére vonatkozó előírásokkal. Ha pedig mégis, akkor a munkavállalók csaknem egynegyede (24 százalék) nem tudja pontosan, melyek is ezek.
Átlag heti 11 lopás
Egy átlagos európai irodai munkatárs hetente 11 bizalmas dokumentumot bocsát ki a cégtől. Ebben a holland dolgozók a leginkább bűnösek, ők hetente 19 érzékeny dokumentumot továbbítanak a cégtől, őket követik a spanyolok, akik 13-at. Ebből a szempontból látszólag a britek a legtudatosabbak, ők átlagosan hat dokumentumot osztanak meg hetente.
A tanulmány szerint a leggyakrabban a céges e-mail címen, chat programokon, pendrive-okon és vállalati laptopokon szivárog ki a titkos információ, de a munkahely IT-részlege a céges nyomtatón kikerülő anyagokat is ritkán tudja ellenőrizni.
"Bár a legtöbb cég igyekszik világosan megfogalmazott irányelveket mutatni az óvatosan kezelendő és érzékeny információk tekintetében, de elkövetik azt a hibát, hogy nem ismerik fel azt a potenciális "Achilles-sarkat", amit a dolgozók jelentenek. Ezenfelül az adatok felfedése szellemi tulajdon elveszítéséhez vezethet. A céges vagyonra vonatkozó adatok kiküldése pedig könnyen egy intézmény végét jelentheti" - fogalmazta meg Greg Day, a McAfee biztonsági elemzője.
