A német cégek harmada tart a kelet-európai konkurenciától

A német vállalatok inkább kockázatot és veszélyt, mintsem lehetőségeket látnak a májusi bővülésben. Az acél- és gépipar szakmai szervezetei viszont a kereslet növekedését várják május elseje után.

A németországi cégek elsősorban negatív fejleményekkel számolnak a kelet-európai országok csatlakozása után. Így tartanak az ottani versenytársak képviselte konkurenciától, és csak kis mértékben bíznak abban, hogy nagyobb igény mutatkozik majd termékeikre, derül a Német Gazdasági Intézet (IW) 1133 vállalat bevonásával készített felméréséből.

A megkérdezett vállalatok mintegy 30 százaléka aggódik a bővülés általi növekvő konkurencia és az erősödő racionalizálási törekvések miatt. 10 százalék szerint május elseje után a cégek erős késztetést éreznek majd arra, hogy Kelet-Európába helyezzék át bizonyos részlegeiket.

Ezzel szemben a német acél- és gépipar szakmai képviseleti szervei nagy reményekkel tekintenek a bővülés elé. Így biztosak abban, hogy a csatlakozó országok acéltermékek és gépek iránti kereslete tovább fog növekedni. Szakértők szerint ez nem csupán a konszernek, hanem a kis- és középvállalatok forgalmát is megdobhatja.

A német gépipar Kelet-Európában elfoglalt pozíciói már ma is rendkívül erősek. Tavaly például 7,4 milliárd eurót tett ki az iparág ide irányuló exportja, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. A kelet-európai export növekedésére számítanak a német acélipar szakmai szervezetei is, írja a Die Welt.

Az IW korábbi tanulmánya kimutatta, hogy a májusi bővülés következtében két éven belül fél százalékkal növekedhet a német GDP. A Kelet-Európába irányuló német export részaránya - az ország összexportjához viszonyítva - az utóbbi tíz évben csaknem duplájára nőtt. Ma az export 9,2 százaléka irányul Kelet-Európába, s ez csak kis mértékben marad el az USA-ba tartó kivitel részarányától.

(Menedzsment Fórum)