Különösen látványos volt a bővülés a mediterrán tagországokban - Spanyolországban például majdnem 20 százalékos -, de a többi tagállam munkaerőpiacán is egyre aktívabbak a hölgyek. Eközben a férfiaknál gyakorlatilag stagnál ez a mutató: az Eurostat adatai szerint az uniós átlag 71, a 15 régi tagországé 72-73 százalék körül ingadozik.
Hosszabb távon is megfigyelhető ez a trend, hiszen a nők foglalkoztatása már az első világháború idején szükségessé vált, és a második világháború utáni újjáépítés ennek újabb lökést adott. A tekintélyes The Economist magazin a nő és a közgazdaságtan szavak összeolvasztásával womenomics-nak nevezi ezt a folyamatot, és úgy véli: a gyengébb nem munkavállalása fontosabb növekedési tényező a modern világgazdaságban, mint a technológiai forradalom vagy Kína felemelkedése.
Chrystia Freeland, a Financial Times amerikai kiadásának felelős szerkesztője egy nemrég megjelent írásában arra a következtetésre jut, hogy a piacgazdaság erői minden mozgalomnál többet tettek azért, hogy hatalmi pozícióba juttassák a nőket. Emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben a lányok már az iskolában is jobban teljesítenek a fiúknál, és a fejlett országokban nagyobb arányban jutnak be a felsőoktatásba - áll a Világgazdaságban.
