Jelenleg 60 milliárd forint fordítható a rehabilitációs rendszer kiépítésére
A rokkantsági nyugdíjasok 60 százaléka (ez 460 ezer embert jelent, de a nyugdíjas korúak egyharmada szintén ebbe a kategóriába tartozik) korhatár alatti. Közülük 380 ezren vannak olyanok, akik számottevő mértékben megmaradt munkaképességűek (jelenleg őket a III. csoportos rokkantsági fokozatba sorolják, ami azt jelenti, hogy 67 százalékban csökkent a munkaképességük).
Az új rendszer célja többek között, hogy az új orvosszakértői minősítéskor ne az elveszett munkaképességre koncentráljanak, ahogy a jelenlegi minősítéskor teszik, hanem a fejleszthető funkciókra. Ehhez persze át kell alakítani a szakértői rendszert, sőt a kormányoldal szerint az érintett szakemberek és a rehabilitáltak (át)képzése is elengedhetetlen, amire külön forrásokat különítenek el a jövőben.
A tervek szerint egy teljesen komplex rehabilitációs rendszer (mivel itt szükség van a szociális, az egészségügyi és a foglalkoztatási ellátások összehangolt működésére) fog kiépülni az országban, amelynek nemzetközi tapasztalatok alapján dolgozták ki a koncepcióját. Az Országos Orvosszakértői Intézet lesz a bázisa annak a szakértői hálózatnak, amely - egyebek mellett - elbírálja a munkaképesség csökkenését, és országosan koordinálja a rehabilitációs hálózatot.
A sikeres rehabilitáció után pedig külön programokkal (többek között bértámogatások, költségkompenzációk, a közterek és a munkahelyek akadálymentesítésének támogatása) igyekeznek elősegíteni a programban résztvevők valódi munkához jutását. A feltételek megteremtésében és a rehabilitációs rendszer kiépítésében meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak. A szaktárca szerint jelenleg 60 milliárd forint áll rendelkezésre a rendszer kiépítésére.
A tervezetet mind a munkaadók, mind a munkavállalók üdvözölték és megegyeztek egy hat fős szakmai ad hoc bizottság felállításában, hogy feltárják a tervezetben azokat a problémás pontokat, amelyeket az OÉT fórumán kell megvitatni.
Felhívták azonban a figyelmet az érdekképviseletek arra, hogy a munkaadók és a rokkantak megfelelő ösztönzése nélkül, kizárólag kényszerítő eszközökkel nem valósíthatóak meg a célkitűzések. A kormány még nem tárgyalta az előterjesztést, jelenleg folyik a szakmai érdekegyeztetés egyéb fórumokon is. A parlament elé várhatóan április 11-e után, a kormányzati jóváhagyást követően kerül a tervezet.
Körte Ildikó