Immár negyedik hónapja nő a magyar építőipar teljesítménye a megelőző év azonos időszakához képest. Ráadásul három hónapja mind a három ágazat kibocsátási volumene nőtt, amire a válság kitörése óta nem volt példa. A májusra összesítve kimutatott 11,2 százalékos éves összevetésű adat a teljes GDP szempontjából sem mellékes.
Igaz ugyan, hogy ez elmúlt években a folyamatos visszaesés miatt egyre kisebb szerepe (3-4 százalék) van az építőiparnak a hazai gazdaságban, de egy kétszámjegyű növekedés már a teljes nemzetgazdasági szinten is érezhető. (Ahogy az a mezőgazdaság esetében az utóbbi időben történni szokott.) Egy 10 százalékos építőipari növekedés 0,3-0,4 százalék plusszal járulna hozzá a magyar GDP-hez.
Az utóbbi hónapok egyre erősebb éves számai egyébként jelentős mértékben a nagyon alacsony bázisnak, vagyis a gyenge tavalyi évnek köszönhető. A 2010-es havi átlagot a mostani májusi adat még mindig nem éri el, annál 8,1 százalékkal alacsonyabb.
Ahogy az ábrán is látható, a visszaesésért egyértelműen az épületek építése a "felelős", hiszen a mostani emelkedés ellenére is 12 százalékos az elmaradás a 2010-es átlagtól, miközben az egyéb építmények már meghaladja azt.
Ráadásul a közeljövőben sem várható érdemi változás, legalábbis ha a szerződésállományok alakulásából vonunk le következtetéseket. 2011 végéig az épületekre kötött, illetve a teljes építőipar összesített szerződésállománya párhuzamosan épült le. 2012 elejétől azonban az - elsősorban EU-forrásokból finanszírozott - út- és vasútépítések szerződései megfordították a trendet. Olyannyira, hogy 2011 decemberére a 2010-es átlag 50 százalékára visszaeső szerződésállomány immár csak szűk 9 százalékos visszaesést mutat. Perszer az is igaz, hogy ez a mostani érték az elmúlt négy hónap legrosszabb értéke. De még mindig sokkal jobb, mint az épületekre közölt szerződésállomány, amely a 2010-esnek mindössze a 47 százalékán áll.
szp
mfor.hu
