Oroszországban tárgyal a szerb elnök és miniszterelnök a Gazprom terjeszkedéséről. A tárgyalások a Nabucco Európai Uniós gázvezeték konkurenciájának számító Déli Áramlat gázvezeték szerbiai bővítéséről szólnak majd elsősorban. A szerbek gáztározót is építenének az oroszokkal, sőt a NIS olajvállalatot is a Gazprom Neft-nek adnák el.
Az orosz Gazprom földgázipari vállalat garantálja, hogy évente 10 milliárd köbméter földgáz halad majd át Szerbia területén a tervezett Déli Áramlat vezetéken, mondta a szerb kormány egy meg nem nevezett illetékese korábban a Dow Jones hírügynökségnek. A Déli Áramlat vezetékrendszer teljes tervezett szállítókapacitása egyébként évi 30 milliárd köbméter. A szerb kormány kedden hagyta jóvá a megállapodást, amely szerint a vezeték szerbiai részét a Gazprom és a szerb állami gáztársaság, a Srbijagas vegyesvállalata fogja megépíteni és kezelni. A közös vállalatban 51 százalékkal részesedik a Gazprom, 49 százalékkal a Srbijagas.
Tárgyalások folynak arról is, hogy a Gazprom exportágaazata és a Srbijagas közösen építene földalatti gáztározót a vajdasági Szőlősudvarnokon (Banatski Dvor). A Gazprom évi 300 millió köbméter földgázt garantálna a tározó számára, ezt később évi 850 millió köbméterre lehetne emelni,
A tárgyalásokon a szerb állami olajválalat eladásáról is szó lesz: a Gazprom olajipari leányvállalata, a Gazprom Neft és a szerb kormány a NIS eladásáról fog tovább tárgyalni. Sajtóértesülések szerint a szerb kormány még fogadta el a NIS 51 százalékára tett orosz ajánlatot, mert egyelőre keveslik az árat. A Gazprom állítólag 600 millió eurót ígért a NIS-részesedésért - korábban 400 millió euró hírlett -, de az orosz vállalat illetékesei ezt cáfolták. A Gazpromon kívül az osztrák OMV és a magyar Mol Nyrt. is érdeklődik a NIS iránt.
Szerbia jelenleg csak Magyarországon keresztül kap földgázt. A Gazprom tavaly decemberben tett ajánlatot, egy csomagban a NIS-ajánlattal, a Déli Áramlat kiterjesztésére Szerbia felé is. A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték az oroszországi Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Korábban arról volt szó, hogy onnan két útvonalon halad tovább csőrendszer: vagy Görögországon át és ismét a tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Románián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. Az olasz-orosz szerződés aláíráskor szerbiai leágazásról még nem volt szó.
