"Nem a BOM-on múlt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) képviselői nincsenek itt. Aki hátat fordít a magánszektornak, nincs tisztában a vállalatok szerepvállalásával az olimpia esetleges megrendezésében" - mondta az mfor.hu kérdésére Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM kezdeményezője, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. "Erős vállalati szektor nélkül nincs olimpia. Minél nagyobb anyagi hozzájárulást vállalnak a magyar cégek, annál kevesebb pénzt kell az adófizetőktől erre a célra elvonni" - tette hozzá.
A MOB az olimpia név használatával kapcsolatban támadást indított a civil szervezet ellen. Lantos Csaba, az OTP vezérigazgató-helyettese a konferencián arcpirítónak nevezte a MOB hozzáállását a BOM tevékenységéhez. "Össze kell fognunk társadalmi és politikai vonalon egyaránt, hogy sikereket érjünk el" - hangsúlyozta a Csányi Sándor OTP-vezér helyett érkezett előadó.
"Évtizedekig tart a fejlődés egy olimpia megrendezése után" - hívta fel a figyelmet Demján Sándor, a TriGranit elnöke. Emlékeztetett, hogy Japán felemelkedésében is óriási szerepet játszottak az ötkarikás játékok. A sikeres pályázáshoz ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül vezet az út, a magyarországi befektetési körülményeken pedig jócskán van mit javítani. "Nem véletlen, hogy a TriGranit tevékenységének mindössze 20 százalékát folytatja Budapesten" - emelte ki. A legnagyobb csődnek Budapest közlekedését nevezte.
Az olimpia a négy évvel ezelőtt kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány alapján 4600 milliárd forintba kerülne az országnak, amiből a közvetlenül játékokkal kapcsolatos beruházások értéke 850 milliárd forint. "Van ennyi pénz az országban. Rosszul megválasztott célokra azonban bármekkora összeget el lehet költeni" - figyelmeztetett Simó György, a T-Online vezérigazgatója.
Honnan lehetne forrásokat szerezni?
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója fel is villantott egy megoldási lehetőséget a szükséges források megteremtésére. Prezentációjából kiderült, hogy a vállalati szférában egy tanácsadó megbízásával 30 százalék körüli költségmegtakarítást lehet elérni. "Az állam esetében 10 százalékos optimalizációval már 1000 milliárd forintot spórolnánk meg" - tette hozzá. Jaksity személy szerint erősen bizakodó az ország esélyeivel kapcsolatban. Ezt mutatja, hogy eddig már 10 millió forintot költött cége az ügy érdekében.
Több alternatívát is felvázolt a szükséges kiadások "kiböjtölésére" Barcza György, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Egy olimpiai alap létrehozása és kezeltetése, illetve speciális adó bevezetése is szerepelt ezek között, de már a kiadások évi 2-3 százalékos csökkentése is sokat javíthat esélyeinken. A görögök nevével fémjelzett kreatív könyvelés és a nyugdíjak egy éven keresztül történő visszatartása a komolyan nem vehető alternatívák között szerepelt.
A rendezvényen akadt azonban olyan menedzser is, aki kétségeinek adott hangot a budapesti olimpiát illetően. Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint előbb az ország gazdasági állapotát kellene rendbe tenni, az utóbbi harminc évben ugyanis egyik fiskális válságból a másikba sodródtunk. "Beláthatatlan következményei lennének a sporteseménnyel kapcsolatos költekezésnek" - mutatott rá.
Növelné az önbizalmunkat az olimpia
"Tagadhatatlan, hogy a világszenzációnak számító rendezvény életet lehelne a gazdaságba, jó üzleti perspektívát biztosítana befektetés iránt érdeklődő cégeknek. Az ötkarikás megmérettetések legfőbb pozitív hozadéka azonban a társadalom önbizalmának megerősítése lenne" - vélekedett Hankiss Elemér szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szerinte a fő akadályok nem fiskális természetűek, hanem társadalmi jellegűek: a magyarok kishitűsége, a rosszkedv, a céltalanság és a slamposság. "Columbus sem indult volna útra, ha csak a nehézségekre gondol. Érdemes belevágni a sokat ígérő kalandokba, mégha azok kockázatosak is."
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Újabb cégek lobbiznak a budapesti olimpiáért
A BÉT elnöke a budapesti olimpiáról: Merjünk nagyot gondolni!
