A februárban a szakszervezeti jogok érvényesülése érdekében éhségsztrájkot folytató szakszervezeti vezető a bírósági döntésről elmondta: amikor rendes felmondással el akarták bocsátani a cégtől, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, ahova tartoznak, ehhez nem járult hozzá. A vállalat ekkor bírósághoz fordult, hogy így pótolja a felsőbb szakszervezet hozzájárulását. Az első fokon eljáró bíróság határozatában hozzájárult az elbocsátáshoz, de a döntés nem vált jogerőssé, mert a Vasas Szakszervezeti Szövetség fellebbezett.
Imre István - mint mondta - azóta javaslatokat dolgozott ki olyan munkaidő beosztási sémákra, amelyről tárgyalásokat kíván folytatni a vállalatvezetéssel.
A cég a Procter and Gamble vállalatcsoporthoz tartozik. A szakszervezeti vezető éhségsztrájkja idején Karancsi Zsolt a vállalatcsoport képviseletében cáfolta a szakszervezeti vezető állításait. Közölte, hogy a szakszervezet működéséhez szükséges feltételeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően folyamatosan biztosítják.
Jogosan sztrájkoltak a péti ammóniaüzem dolgozói
Jogosnak mondta ki a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság végzésében hétfőn a péti Nitrogénművek Zrt. ammóniaüzeme dolgozóinak múlt heti, kétnapos sztrájkját.
A bírósághoz a cégvezetés fordult keresettel, amelyben a sztrájk jogellenességének a megállapítását kérte - tájékoztatott Kármán Miklósné, a Veszprém Megyei Bíróság elnökhelyettese, szóvivő. Elmondta: a Nitrogénművek Zrt. a beadványában arra hivatkozott, hogy a cégnél működő Nitrogén Összefogás Szakszervezet nem jelentette be előre a sztrájkot, sőt nem is fejeződtek még be az egyeztető tárgyalások a bérfejlesztésről, továbbá olyan kérdést érintően is sztrájkot hirdettek - nevezetesen a távolléti díjnak kedvezőbb, emeltebb összegű elszámolását -, amely a kollektív szerződés módosítására irányult. A bíróság nem fogadta el alaposnak az indokokat, s a Nitrogénművek Zrt. kérelmét elutasította - közölte a bíróság elnökhelyettese.
Kármán Miklósné ismertetése szerint a bíróság rámutatott, hogy a törvény alapján sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdésben az egyeztető tárgyalások hét napon belül nem vezetnek eredményre. Már pedig Péten ez történt - tette hozzá a bíróság szóvivője. Ismertetése szerint a távolléti díjjal kapcsolatos szakszervezeti követelés pedig nem irányult a kollektív szerződés módosítására, mert abban erről nincs is rendelkezés.
A bírósági elnökhelyettes elmondta: a felek közötti egyeztető tárgyalásokon volt szó arról, hogy ha nem vezet eredményre a béralku, akkor sztrájkot kezdeményez a szakszervezet, s ezt a tényt a munkabeszüntetés bejelentésének minősítette a bíróság. Az első fokú bíróság végzése nem jogerős, ellene 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Nitrogénművek Zrt.