Gépért kohókoksz
Történetünk 1945-ben, az ostrom után indul. Még alig értek véget a harcok, amikor Zelenka László Rádiólaboratóriumában már megindult a munka. A vállalkozó hamar összetrombitálta munkatársait, rendbe hozta műhelyét, és hamarosan termelni kezdtek. Mivel a cég megbízhatósága messze földön is ismert volt, érthető, hogy berendezései iránt külföldön is élénken érdeklődtek.
Első megrendelői között volt a Lengyel Posta: telefontechnikai gépeket vettek tőlük, amelyért cserében száz vagon kohókokszot adtak. Ez abban az időben felért egy lottó ötössel, ugyanis a tönkretett bányák miatt alig volt hazánkban kitermelés. Elektroncső-vizsgáló készülékeiket Jugoszláviába és Kínába exportálták: a déli szomszéd aranyban, míg az ázsiai ország dollárban fizetett. Igaz, ez utóbbival volt egy kis gond, ugyanis az ellenértéket kis híján lefoglalta a pénzhiánnyal küzdő magyar állam.
A vállalat 1948-ban már csővoltmérőket, vivőfrekvenciás átviteltechnikai egységeket, szignálgenerátorokat és térerősség-mérőket is gyártott. Az egykori iratokból kiderül, 1949 elején egy szignálgenerátor 1930, míg egy univerzális ellenállás-, áram- és feszültségmérő 1450 forintba került. Csak összehasonlításképp: akkor egy jól fizetett szakmunkás hatszáz-ezer forintot keresett.
És jött az államosítás
Zelenka László közben megvált a teleptől, s a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének munkatársa lett. Itt az oktatás mellett tovább folytatta készüléképítő tevékenységét, majd 1953-ban egyik alapítója lett a Szövetkezeti Tervező Munkaközösségnek. Itt dolgozták ki többek közt a közvetlen írású EKG-készülék alapjait, mely témát végül sajnos nem fejezhették be.
Elfeledett találmányok
De Zelenka kitalált számos egyéb berendezést is: így tolmácsberendezést, impedanciamérő-hidat, mechanikus rezgésmérőt és egy gumifáradást mérő alkatrészt is. Legnagyobb alkotása, a vakok számára készült olvasóberendezése 1955-ben született. A mechanikus képfelbontás révén működő eszköz a világtalanoknak apró tűk révén adta vissza a leírtakat. A készülék iránt az USA-tól a Szovjetunióig sokan érdeklődtek - ám a termék gyártásából mégsem lett végül semmi. Zelenkának lehetetlen határidőket szabtak, nem kapott alapanyagokat és olykor azzal is megvádolták, Nyugatra akarja átjátszani korszakalkotó találmányát. Magbuktatásáért természetesen sokat tettek féltékeny kollégái és a fafejű köztisztviselők is.
Halála előtt két esztendővel, 1958-ban hat társával együtt egy elektronikus számcserélő és rögzítő készüléket alkotott. A számítógép végül a budapesti Vidám Parkba került mint lottójáték.
Lázin Miklós András
