"Most már csak a felmondás feltételeiről, a dolgozóknak járó juttatásokról való egyeztetés az, amiről a tárgyalások folyhatnak" - mondta az MTI-nek Varga Éva, a Mustang GmbH marcali gyárában működő szakszervezet titkára.
Közölte: azt kérte a cég vezetőitől, hogy emeljék meg a végkielégítés mértékét és gondolják át, hogy milyen egyéb módon tudnak könnyíteni a hamarosan munka nélkül maradó dolgozók helyzetén. Erre a hónap végén a cég tulajdonosa fog majd választ adni - tette hozzá.
"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy befektetőt találjunk" - hangsúlyozta Sütő László, a város polgármestere, aki jelen volt a tárgyaláson. Hozzátette: ennek most van értelme, amíg a dolgozók együtt vannak. Mint mondta, erre még lát esélyt, arra azonban kevésbé, hogy "klasszikus" ruhaipari tevékenységet folytató befektetőre találjanak.
Tájékoztatása szerint a Mustang GmbH németországi vezetőitől csütörtökön engedélyt kapott a gyár eladására, és segítségül, futárral elküldik számára az ehhez szükséges dokumentumokat.
Sütő László közölte, a gyár bezárásával a város nem csak évi 25-28 millió forint helyi adótól esik el, de a foglalkoztatást illetően jelenlegi jó pozíciójukat is elvesztik: ha nem sikerül megoldást találni, akkor a kétszeresére nő, azaz 10 százalék feletti lesz a munkanélküliek aránya a városban.
Sok a munkanélküli a környéken
Hétfőn a munkaügyi kirendeltség dolgozói már jártak a gyárban, s felajánlották együttműködésüket, ám a cégvezetés ezt egyelőre nem igényelte - közölte Tarrné Törzsök Piroska, a kaposvári Regionális Munkaügyi Kirendeltség igazgatója
Támogatással, átképzéssel, az elhelyezkedést megkönnyítő tanácsokkal, felkészítéssel tudják segíteni a gyárból elbocsátott dolgozókat - tette hozzá.
Marcali térségében jelenleg több mint 2.600 regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, s a csaknem 400 újonnan belépő már nagyon jelentős szám a városban és a környéken adott munkalehetőségekhez képest - fejtette ki az igazgató.
A Mustang 1991-ben vette meg a marcali üzemet, s az utóbbi években ez volt az egyetlen gyár a megyében, ahol nem bérmunkát végeztek, hanem saját piacvezető terméket állítottak elő. Volt idő, amikor napi ötezer farmert készítettek, s évi 200-300 millió forintos nyereséget értek el.
