A kiadók ennek ellenére azt állítják, hogy a lemezek még így is túl olcsók, hiszen kiadványaiknak kevesebb, mint 10%-a képes egyáltalán profitot hozni! Mellékesen jegyzem meg, hogy egy új CD teljes költsége (leszámítva a gyártási és disztribúciós költségeket) nagyjából 1 millió dollár. Mivel a 10%-nyi sikeres CD képes finanszírozni a 90%-nyi elbukott befektetést, erősödhet a gyanúnk, hogy az általános árszínvonal a költségek által indokoltnál jóval magasabban van meghúzva. Ennek tükrében is érthetővé válik, hogy milyen nehéz leszerződni és talpon maradni egy kiadónál.
Amerikai professzorok nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya azt állítja, hogy a CD-eladások és a zeneipar forgalma nem a Napster, KaZaA és más cserebörzék miatt csökken, hanem maguk a kiadók tehetnek róla, ugyanis egyre rosszabb zenét dobnak piacra. A zenei cserefórumok segítségével, és a CD-kbe való belehallgatás révén a fogyasztók sokkal hamarabb, ráadásul saját fülükkel meggyőződhetnek róla, hogy érdemes-e pénzt ölni az adott lemezbe és így sokszor kereskedelmi forgalomban egy fillért sem költenek rájuk.
Az Internet és a szinte tökéletes minőséget (ezen a ponton is megoszlanak a vélemények) nyújtó hangtömörítési eljárások egyidejű és rohamos elterjedésével gomba módra elszaporodtak azok az oldalak és programok, ahol a felhasználó illegális zenei anyagokat tölthet le a gépére - a szexhelyek után ezek a Web második legnépszerűbb oldalai. A lemezcégek természetesen azonnal hevesen reagáltak, ám a perek és szerverlekapcsolások sokasága alig fékezte az MP3-as oldalak, valamint a Napster és az őt követő fájlcserélő programok lendületét. Ennek a háborúnak azonban egyéb áldozata is van a megkárosított szerzők és előadók mellett – maga a technológia, amely a kiadók szemében csak mostanában kezd elpusztítandó ellenségből új lehetőségek forrásává válni.
A magam részéről optimista vagyok: pár éven belül elfogadottságot nyernek majd azok az autorizációs technikák, amelyek gyakorlatilag már ma is rendelkezésre állnak (az internetes kereskedelemben joggal óriási lehetőséget szimatoló cégek hatalmas pénzeket ölnek ebbe), s akkor a lemezcégek is jóval költséghatékonyabban és testreszabottabban tudják majd kínálni portékájukat. A zeneipar tradicionális üzleti modellje azonban tarthatatlannak bizonyult, mert képtelen az Internet által kínált számtalan lehetőség integrálására.
A zeneipar és az MP3-ság - 2. rész
A szórakoztatóipar egyik alappillére a zeneipar a kilencvenes évek látványos előretörése után az elmúlt két évben panaszoktól és perek visszhangjaitól hangos. A zenei kiadók elsőszámú terméke a CD-k értékesítése folyamatosan csökken. Szerzőnk alábbi írásában arra keresi a választ, hogy a kiadók által megtett lépések a pozícióik megtartása érdekében valóban hatékonyak és a kiélezett küzdelemben elégségesnek bizonyulnak-e.
