Az új törvény értelmében a francia magánszektor minden vállalkozásában a kötelező 35 órán felül a túlóra ezentúl heti 43 óráig 25 százalékkal, azon felül pedig 50 százalékkal magasabb jövedelmet jelent a normál órabérnél. A túlóra után a munkavállalók ugyanis október 1-től nem kötelesek adót fizetni, a munkáltatók pedig mentesülnek a szociális hozzájárulások befizetése alól. A következő napokban a kormány rendeletben kívánja kiterjeszteni az intézkedést a közalkalmazottakra is.
Az intézkedés a köztársasági elnök azon gazdasági programjának alapját képezi, amely megkérdőjelezi a 35 órás munkahét létjogosultságát és nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak a munkaidő meghatározására. A túlórapénz adómenetesítése 18 millió francia munkavállalót érint, de annak megvalósulása valójában a munkáltatókon múlik, hiszen a megrendelések függvényében a munkahely és nem a munkavállaló dönti el, hogy szükség van-e túlórázásra. Szakértők szerint az intézkedéssel kilencven százalékban olyan munkavállalók vásárlóereje fog növekedni, akik eddig is rendszeresen túlóráztak. Emellett a túlórapénz adómenetesítéséből új munkahelyek teremtése nem várható.
A kormányközeli Le Figaro című napilapnak nyilatkozó vállalkozók többsége azért szkeptikus az intézkedést illetően, mert azt jogilag bonyolultnak tartják és mert úgy érzik, cégüknek egyáltalán nincs szüksége túlórára. Egy ilyen intézkedés elsősorban erős növekedési periódusban lehet hatékony, amikor a cégek minden kapacitásukat használni kívánják, de a jelenlegi franciaországi helyzetben a gazdasági aktivitás csökkenő tendenciát mutat.
Az ellenzék szerint a reform túl költséges és nem elég hatékony, valamint kontraproduktív lehet azért, mert ahelyett, hogy új munkahelyek jönnének létre, azon munkavállalóknak kell majd többet dolgozni, akiknek eleve van munkájuk. A kormány a túlórapénz adómentesítése miatt kieső költségvetési összeget évi hatmilliárd euró körülire becsüli.
