Az Erste Bank az 1960-as évek végétől, a minimal art folytatásaiként kialakuló konceptualista művészetet választotta szívügyének. A Kontakt névre hallgató gyűjteményt 2004 óta gyűjti tudatosan a bank. Az Erste Bank erős kelet-közép európai jelenléte miatt választotta ezt a művészeti ágat: a műalkotások a szocializmus alatt születtek, nagy részük nyilvános megjelenése tiltott volt, ez pedig mindenképpen közös az érintett országokban.
Danks Emese, az Erste Bank kommunikációs igazgatója elmondta, a gyűjtemény célja a múlt egy szeletének konzerválása, a tiltott, neoavantgárd művészet bemutatása a jövő generációjának. "A jelen gondolkozásmódjának megértéséhez elengedhetetlen a múlt megismerése. Mi ezen a módon kívánunk segíteni a közelmúlt megértésében a mostani fiataloknak."
Az Erste emellett szponzorál kortárs képzőművészeket is Tranzit nevű programján keresztül, és a Művészetek Palotájával is stratégiai együttműködésben áll. Ez utóbbi a nagyközönség számára a leglátványosabb megmozdulásuk a kultúra terén, ezzel szemben a Tranzit egy egyedülálló háttérmunkát végez, a kortárs művészet jobb megismertetése céljából. A Kontakt gyűjteményt, pedig időről időre bemutatja a bank egy-egy vándorkiállítás keretén belül.
Mind a Raiffeisen, mind a MKB Bank nagy hangsúlyt fektet festménygyűjteményére, és az Erste Bankhoz hasonlóan, ők is imázsukhöz illő darabokat választanak, elsősorban dekorációs céllal.
Raiffeisen a jelenre koncentrál
Mint ahogy Petheő Ildikótól, a Raiffeisen Bank marketing osztály csoportvezetőjétől megtudtuk, a bank három kiemelt területen kapcsolódik be a hazai képzőművészeti életbe: egyrészt saját gyűjteményének gyarapításával, másrészt a Raiffeisen Galéria működtetésével, harmadsorban pedig szponzorációval. Az intézmény képzőművészetet támogató tevékenysége a kortárs művészetre koncentrál, melynek üzenete az, hogy a Raiffeisen bank nem a múlt, hanem a jelen értékeit kutatja.
Miután a bank a nevével fémjelzett galériában kortárs magyar festőknek ad lehetőséget a bemutatkozásra, és a 2001-től folyamatosan épülő banki-gyűjteményben is kortárs festők művei kerülnek be, így élő kapcsolat alakult ki köztük, és a mai magyar képzőművészek között, még az is előfordult, hogy egy alkotót megihletett a bank belső tere, és külön a Raiffeisen számára alkotott egy művet.
"Nagyon fontosnak tartom gyűjteményünk építésében a szakmai konzekvenciát, és azt, hogy ezen alkotások hozzájárulnak ahhoz, hogy ügyfeleink barátságos térbe lépjenek be. A bank belső tere színeiben és anyaghasználatában egy emberközpontú, modern légkört sugall, és nem kelti a "pénz temploma" benyomását. Ez a törekvés pedig egyezik az imázsunkkal, ehhez dekorációs céllal pedig a kortárs művészet illik a legjobban. Ráadásul ezáltal még támogatni is tudjuk ma alkotó, élő művészeinket" - mondta Petheő Ildikó.
„Régi bank vagyunk, régi festményekkel”
Szintén imázsához választ festményeket a MKB Bank, gyűjteménye, régebbi alapítású bank lévén jelentős és értékes XIX. és XX. századi alkotásokból áll. "Kép mindenhol kell, mi pedig komolyan vettük a dekorációt. Emellett befektetési céljaink is vannak, jó érzékkel olyan képeket választottunk, melyek ára igencsak felment az utóbbi időben, van, amelyik a kétszázszorosát éri a vételi árának. Persze nem áll szándékunkban eladni egyik festményünket sem" – mondta Rubovszky Éva, a bank képzőművészeti gyűjteményének kurátora.
Értéket mentünk, értéket teremtünk
A MKB Bank képei, amellett, hogy komoly értéket képviselnek, presztízs funkciót is ellátnak, a bank büszke rá, hogy a vezetői szobákban, tárgyalóhelyiségekben Mednyánszky László, Rippl Rónai József vagy éppen Szőnyi István képei lógnak a falon. Időnként a marketing tevékenységbe is bevonják a képeket: kiállításokra adják kölcsön azokat, vagy maga a bank szervez kiállítást. Az MKB 1950-ben jött létre, és ezt a folytonosságot a gyűjteményében is igyekszik fenntartani. Mai, új épületeibe már kortárs festőket is vásárol, de nem ez a jellemző. "Gyűjteményünk átível a XIX. és XX. századon, így a folytonosság jegyében megpróbáljuk megszerezni a hiányzó láncszemeket, ha felbukkanna a piacon egy Munkácsy vagy Szinyei, nyitottak lennénk a megvásárlására" – mondta Rubovszky Éva.
A mecénás bank
Másképpen viszonyul a festményekhez a Volksbank. Nekik nincs gyűjteményük, de fontos szerep jut a képzőművészetnek az intézmény életében. 2003 októberében döntött úgy a pénzintézet, hogy a klasszikus mecenatúra elvei szerint a magyar képzőművészet fontos támogatója lesz, a szándéka kezdettől fogva az értékek közvetítése volt. Skonda Mária, vezérigazgató helyettes mesélt erről az mfor.hu-nak. A bank hidat igyekszik képezni a kortárs festők és a közönség között. "A festőknek mindig is gondot okozott önmaguk menedzselése, mi ebben segítünk nekik. Gazdasági érdek nélkül veszünk be képeket kiállításainkba, a festmény üzenete számít leginkább, legyen pozitív, életigenlő." A Volksbank a középréteg bankja, ezt megtestesítendő minél több kortárs festőt mutat be minél szélesebb rétegnek, a bank mintegy galériaként közvetít, azaz a bankfiókokban vagy a bank két kiállítótermében látható képek megvásárolhatóak bárki számára, kivéve a csak kiállításra szánt műveket. A Volksbank így karolja fel a fiatal művészeket, és nyújt plusz szolgáltatást ügyfeleinek.
A K&H mindent lecserél
A K&H Bank épp mostanában árverezi el festménygyűjteményét, és a teljes összeget egy új gyűjtemény felépítésére fordítja. Ennek oka az, hogy a régi gyűjtemény képeinek jelentős része az évtizedek folyamán került a bank birtokába, egyrészt hagyományos vásárlással, másrészt pénzintézeti összeolvadások során, így a műalkotások nem képviseltek egységes koncepciót, az állomány különböző korok eltérő stílusú és színvonalú alkotásait tartalmazta. A K&H új gyűjteményének építésekor a cél az, hogy olyan együttes jöjjön létre, mely illeszkedik a bank arculatához, márkaértékeihez, és természetesen az értékállóság is fontos szempont, még úgy is, hogy elsősorban nem befektetési céllal történik a csere.
A CIB Bank a "koncepciótlan" képgyűjtő bankok közé tartozik, jelentős, 127 képből álló, főleg XX. századi, kis részben kortárs gyűjteménnyel rendelkezik, de a képek megvásárlásában nem a tudatosság, mint inkább az esztétikai szempontok játszottak szerepet – mondta Bognár Károly, a bank sajtókapcsolati vezetője.
Kereskedni egyik bank sem akar a képeivel, de a többség elmondása szerint "szerencsésen" választották ki az alkotásokat, mert értékük folyamatosan emelkedik.
Gábor Fanni
