Aktivizálódik a kockázati tőke itthon

A befektetéshez jutó cégek többsége az "új gazdasághoz" tartozik -- derült ki egy tegnapi szakmai konferencián.

Négy éve még a hazai cégek 64 százaléka a tőkehiányt nevezte meg a vállalkozás fejlődésének fő akadályaként. Egy friss felmérés szerint a tőkehiány az éleződő verseny és a belföldi kereslet elégtelensége mögött mára csak a harmadik legfontosabb, a növekedést gátló probléma -- jelentették be a Magyar Innovációs Szövetség és a Napi Gazdaság kockázatitőke-konferenciáján.

Magyarországon ma olyan jelentős mennyiségű kockázati és privát tőke áll rendelkezésre, amiből minden "épkézláb" vállalkozás finanszírozható. A projektcég és termékének alkalmassága mellett a kihelyezésnél döntő a menedzsment és a befektető közti bizalmi viszony -- vélte Széphalmi Géza, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társelnöke.

A kockázati tőkecégek és a saját pénzüket vásárra vivő magánszemélyek 800 millió dollárt fektettek be az elmúlt évtizedben itthon. A jórészt az egész közép-európai régióban gondolkodó tőkealapok a közeljövőben akár további 500 millió dollárnak találhatnak helyet nálunk.

A konferencián kiderült: hazánkban egyaránt jelen vannak a jobbára érett, nagy cégekbe -- minimum 1--10 millió dollárt -- fektető tőkealapok (AIG, MAVA Capital), a termékfejlesztési szakasz lezárásakor az adott belépők (Hungarian Innovative Technologies Fund) és a kifejezetten kezdő társaságokat segítők (Fast Ventures, Chrono Capital) is. Utóbbiaknál akár csak pár tíz millió forintos befektetésről is szó lehet.

A jelentősebb alapok által kezelt vagyon akár egyenként a 300 millió dollárt is meghaladhatja. Ez azonban ismét csak a régió egészére értendő. Elképzelhető, hogy tőkecégnek itthon csak egy-két projektje fut, miközben új, vonzó célországokban (például Romániában) erősít.

A tőkealapok többsége az "új gazdasághoz" tartozó - például high-tech, internetes, informatikai, orvostechnológiai és médiával foglalkozó -- cégek számára ad legszívesebben gyors felfutást segítő tőkét. (A high-tech szektor részaránya a kockázati tőkekihelyezéseknél mintegy másfél éve ugrott meg nálunk jelentősen.) Egyeseknél (MAVA) azonban változatlanul fontos szerepet játszik a gépgyártás, vagy éppen az élelmiszeripar finanszírozása is -- mutattak rá.

Eltérő az is, hogy a befektetést követően a kockázati tőkések milyen szorosan kívánják ellenőrizni az adott vállalat működését -- hangsúlyozták az alapok vezetői.

Az igazgatóságokba automatikusan bekerülnek (és sokszor havi jelentéseket kérnek a működésről) a befektető képviselői, akik szeretik, ha a tőkeinjekció többségi részesedést is biztosít számukra. Nagyobb projektcégeknél azonban csak kisebbségi tulajdonról lehet szó, amit megfelelő vétójogokkal kell "körülbástyázni".

Az alapok általában 3-5 év után szállnak ki a finanszírozott cégből, miután reményeik szerint tetemes megtérülésre tettek szert pénzükkel. Az itthon (és a visegrádi országokban) elvárt megtérülési mutató dollárban mintegy 25 százalék lehet. Ezt azonban csak a befektetések egy részénél sikerülhet elérni.

A magyar tőzsde mostani gyengélkedése idején a befektetők kevés esélyt látnak a kilépésekre nyilvános börzei bevezetések útján -- mondták el a szakemberek. Ehelyett egyelőre a stratégiai vagy más pénzügyi befektetőknek való értékesítés, esetleg a külhoni piacokon (netán tőzsdén) megjelenés a járható út.