Az összefoglaló néven csak polcpénzként ismert hozzájárulások mértékét sem a tavaly megszavazott kereskedelmi törvény, sem a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) koordinálásával készülő agrárgazdasági etikai kódex aktuális változata nem maximálja, holott ezt korábban számos ágazati szakértő szükségesnek tartotta. Az élelmiszeripar nem teljesen elégedett a kereskedelmi járulékok korlátozására vonatkozó szabályokkal, de kiindulási alapként el tudja fogadni azokat - fogalmazott Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára a Világgazdaságnak.
A szakértői számítások szerint ma a kereskedők az élelmiszeripari beszállítóktól a kis- és nagykereskedelmi árréssel megegyező nagyságú jutalékot kérnek. Ez utóbbi 20-25 százalékot tehet ki, így a különböző visszatérítések nagysága is ennyire becsülhető. Tehát a kereskedőknél maradó két tétel együttesen az 1800 milliárd forintos éves élelmiszer-forgalom 40-50 százalékát, vagyis akár 700-800 milliárd forintot is kitehet, a feldolgozók szerint túlzott nagysága miatt szabályozásra szoruló "polcpénz" pedig 300-400 milliárdra rúghat - számol be a Világgazdaság.
Az FVM etikai kódexének összeállítói eredetileg az átadási ár 5-10 százalékában maximálták volna a kereskedelmi járulékokat. E megoldás azonban szakértők szerint a gyakorlatban alkalmazhatatlan lett volna, mivel a háttérkondíciók termékenként és üzletenként változnak. Ezért született az a kompromisszumosnak tartott megoldás, amely szerint a jövőben csak valós szolgáltatásokon és forgalmon alapuló járulékokat lehetne kérni.
A Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megítélése szerint most a konszenzuskeresés időszaka van, s a tárgyalások menetét semmiféle számháborúval nem kívánja befolyásolni - mondta el a Világgazdaságnak Vámos György, a szövetség főtitkára. Az egyezség azonban még aligha van közel, hiszen a tervezet aktuális szövegét is másként ismerik a felek. Vámos György szerint például a legutóbbi változatban az APEH szó nem is szerepel.
