3. Állítás: Semmi értelme ügyfélértéket számolni, ha nem tudjuk differenciáltan kezelni az ügyfeleinket!
Kérdés: Mit kell tennünk a differenciált ügyfélkezelés érdekében és egyáltalán, milyen mértékig érdemes az ügyfeleinket differenciáltan kezelnünk?
4. Állítás: Az ügyfélérték számításnak figyelembe kellene vennie az ügyfeleken elérhető jövőbeli profitot is. Ez az, ami látványosan kudarcot vallott a nyugat-európai UMTS licenszek aukciós értékesítésekor: ma már világos, hogy ezek a befektetések nem fognak megtérülni.
Kérdés: Ezek után érdemes egyáltalán foglalkoznunk avval, hogy megpróbáljuk megbecsülni az adott ügyfélen elérhető jövőbeli profitot?
5. Állítás: Az ügyfelek végül is ugyanazok - mindegy, hogy telefonálnak, bankolnak vagy vásárolnak. Elegendő lenne egyszer rendesen meghatározni az egyes szociodemográfiai szegmensek ügyfélértékét és azután minden cég minden ágazatban evvel számolhatna.
Kérdés: Milyen szoros összefüggés van a különböző ágazatokban számított adott ügyfélre vonatkozó ügyfélértékek között?
6. Állítás: A szűk keresztmetszet úgyis az ügyfélkezelés. Hiába lesz pontos ügyfélértékünk, ha az ügyfélkezelési folyamataink nagy nehézségek árán is például csak háromféle ügyfélkategóriát képesek kezelni. Ha ennél finomabb ügyfél képünk van, az csak megzavarja az ügyfélszolgálati munkatársainkat.
Kérdés: Mennyire és meddig van értelme az ügyfélérték számítással megelőzni azt a szintet, amelyet az ügyfélkezelési folyamataink le tudnak fedni?
7. Állítás: Az ügyfélérték modellnek, mint marketing eszköznek semmi köze nincs a vállalati stratégiához és kontrollinghoz.
Kérdés: Valóban?
Állítások és választ váró kérdések az ügyfélkezelésről
Az alábbi néhány állítás és az állításokhoz tartozó kérdés - amelyek között provokatív céllal megfogalmazottak is találhatók - egyik része igaz, másik része jól hangzik, de nem feltétlenül fedi a valóságot, viszont sokak véleményét tükrözheti arról, milyen is az ideális kapcsolat a növekvő piaci versenyben a szolgáltató és az ügyfél között.