Miután áprilisban a havi összevetésű kiskereskedelmi adat révén idén egyszer már álltunk Európa élén egy gazdasági listán (Élre tört a magyar gazdaság? A környéken mindenkit levertünk), májusra is jutott egy olyan adat, amiben az adott hónapban mi voltunk az öreg kontinens legjobbja. Ez pedig a 2008-as válság, sőt, inkább a 2006-os Gyurcsány–féle megszorító csomag óta egyre mélyebb gödörbe kerülő építőipar.
Az Eurostat szerdán közölt adatai szerint ugyanis 2012 májusához képest a magyar építőipar növekedett a legnagyobb mértékben, 11,1 százalékkal. Utánunk az építőiparát a korábbi években szintén lenullázó Spanyolország található 8,2, majd Svédország 7,9 százalékos megugrással. Mindeközben az EU-ban és az eurózónában 5,1-5,1 százalékos visszaesést közölt a statisztikai hivatal.
Összes régiós versenytársunk durván visszaesett
Velünk szemben a régiós versenytársaink mindegyikében nagyon jelentős mértékben visszaesett egy év alatt az építőipar. A lengyeleknél 28,6, a cseheknél 15,5, a szlovákoknál 12,1, míg a románoknál 8,9 százalékkal.
Mielőtt pezsgőt bontanánk - a statisztikának sokat köszönhetünk
A kétségtelenül örömteli építőipari adat értékelése során azonban több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Rögtön például azt, hogy idén áprilishoz képest egyáltalán nem nőtt a magyar építőipar, sőt 0,9 százalékkal visszaesett. Ez pedig azt jelenti, hogy a kiugró éves adat elsősorban a nagyon gyenge tavalyi bázisnak köszönhető. Ahhoz képest mutat a statisztika most 11,1 százalékos növekedést.
Ahogy fentebb jeleztük a magyar építőipar olyan mélyre süllyedt az elmúlt 7 évben, ahonnan egy kisebb nominális növekedés is nagyon impozáns adatot képes eredményezni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy 1 egységnyi növekedést egy összesen 10, vagy 100 egységnyi piacon érjük el. Ugyanaz az egy 1 egység előbbi esetben 10, utóbbinál viszont mindössze 1 százalékos növekedést jelent.
Ráadásul a májusban még 27 tagú EU-ból 13-ra nem közölt adatokat az Eurostat, így egy 14 fős listát vezetünk. A 13, statisztikát nem közlő ország közül azonban - ismerve az Európát sújtó recessziót, illetve a korábbi időszak adatait - talán csak Lettország, vagy Írország tudná hazánkat "letaszítani a trónról".
Az összetétel is kiábrándító
Bár az Eurostat most közölt statisztikája ilyen adatokat nem közöl, de a KSH hétfői publikációjából tudjuk, hogy a magyar építőipar jelenkori, illetve jövőbeli kilátásai igencsak felemásak. Bár az építőipar mind a három ágazatáról pozitív volumenindexet közölt a magyar statisztikai hivatal, a mostani felfutást elsősorban az EU-forrásokból finanszírozott vasút- és útépítések dinamizálják.
Ami a közeljövőben valószínűleg nem is igazán fog változni, hacsak a megkötött szerződésállományban nem történik gyorsan látványos változás. Az épületekre közölt szerződések összege ugyanis érdemben még mindig a mélypontja közelében van, és a 2010-es átlag 50 százalékát sem éri el. Ez pedig azért jelent gondot, mert ezekre az épületekre kötött megbízásokat elsősorban a hazai kis- és közepes építőipari cégek teljesítik. Az ő fellendülésük nélkül pedig – hiába látunk végre több helyen is építkezési darukat Budapesten - nem igazán lehet az építőiparban fordulatról beszélni.
szp
mfor.hu
