A Reklámszövetség adatai szerint 2014-ben a reklámtorta 189,05 milliárd forintot tett ki, amely 7,72 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. Urbán Zsolt elnök szerint azonban felhőtlen optimizmusra még nincs ok, mivel számos egyedi tényező befolyásolta a tavalyi évet.
Így Urbán mindenekelőtt az állami költések meghatározó szerepét emelte ki, mivel 35 százalékkal nőttek a megelőző évhez képest. (Pedig már 2013-ban is dinamikus volt a növekedés, a Kantar Média szerint számos állami intézmény duplázta reklámköltését 2013-ban is: Az Orbán-kormány a legdinamikusabb reklámozó)
Az állami költekezések és a választási év (3 választás is volt tavaly) mellett a futball-világbajnokság is torzította az éves számokat, hiszen annak ideje alatt markáns ugrást jelzett a hirdetési piac.
Lassan az internet lesz a legnagyobb
A sajtó és az ambient kivételével valamennyi médiatípusnál növekedést mutatnak a túlnyomórészt szakmai szervek által szolgáltatott, és az EY és a PWC által feldolgozott adatsorok. Legnagyobb mértékben, 20 százalékkal az internetes költések nőttek, annak ellenére, hogy az állami szerepvállalás megugrása elsősorban a televíziók piacát befolyásolta.
Ugyanakkor a digitális piac magyar tulajdonosai nem lehetnek maradéktalanul boldogok, mivel ugyan nőtt a reklámtortájuk, de annak egyre nagyobb részét viszik el a nemzetközi cégek. Hivatal Péter, a Reklámszövetség alelnöke szerint immár a digitális torta 48 százaléka van a multik kezében.
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke szerint 2015-ben két mérföldkövet is elérhet az internetes hirdetési piac. Egyrészt a digitális reklámozás megelőzheti a tévét, másrészt a globális szereplők súlya a digitális reklámpiac több mint a felét teheti ki.
A (még) vezető tévés piaccal kapcsolatban Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke azt jegyezte meg, hogy tovább folytatódik a kábelcsatornák térnyerése és a nonszpot bevételek ismét nagyobb arányban emelkedtek.
mfor.hu
