A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Unió régi tagországai jövőre döntenek arról, hogy mikor nyitják meg munkaerő-piacukat az új tagországok állampolgárai előtt, s Ausztria hivatalosan még nem döntött a kérdésben. Mindamellett az osztrák gazdasági minisztérium jelezte, hogy még legalább három évvel meghosszabbítják a munkavállalási tilalmat.
Ausztria tart az olcsó kelet-európai munkaerő beáramlásától, mivel a szlovákok, csehek, magyarok és lengyelek alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni, mint az osztrákok. Hivatalos becslések szerint Ausztriában 8000 szlovák dolgozik, de ennél több az illegálisan munkát vállalók száma, értesült az MTI.
Az osztrák munkaügyi miniszter augusztus közepén egy bécsi napilapban annak a véleményének adott hangot, hogy Ausztria a csatlakozástól számított két éves átmeneti időszak után további három évre, sőt ezt követően még két évre is indokoltnak tartaná a munkaerő-piaci korlátozások fenntartását.
A magyar szaktárca korábban azt közölte: kevesebb magyar dolgozik azokban a régi európai uniós tagországokban, amelyek nem korlátozzák munkaerő-piacukat, mint a korlátozást fenntartókban.
Bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.
Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban. A többi régi európai uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozik.
Az új tagállamok közül Csehországban és Szlovákiában a becslések szerint több száz magyar dolgozik, Szlovéniában 150, a többi új tagállamban csak néhány magyar vállalt munkát.
Kapcsolódó anyagok:
Már Angliában és Franciaországban keresnek munkát a magyarok
