Az EIU jelentése szerint Magyarországon alacsony a kormánykoalíció népszerűsége

A 2000 első felében elért 6,2 százalékos erőteljes gazdasági növekedés ellenére a kormánykoalíció
népszerűsége a választópolgárok körében továbbra is alacsony, mivel kevesen részesülnek a
gazdasági növekedés előnyeiből, lévén a reálbér-növekedés kicsiny és a munkanélküliség makacsul
magas - állapítja meg Magyarországról közzétett legfrissebb jelentésében az Economist Intelligence
Unit. A tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet jelentése szerint a FIDESZ-MPP-nek eddig nem
sikerült teljesítenie választási ígéreteit az adócsökkentésről, a közszolgálatok korszerűsítéséről és a
gyors, évi 7 százalékos gazdasági növekedésről. Népszerűtlenségét magyarázza továbbá
kormányzási stílusa - áll a jelentésben, amely szerint a kormányra úgy tekintenek, mint a "túlzott
beavatkozás hívére", amely "elszakadt a választópolgároktól, nyersen energikus, arrogáns".

Orbán Viktor kormányfő rendszeres bírálatokat kap otthon és külföldön egyaránt ellentmondásos
nyilatkozatai, agresszív külpolitikai retorikája és tekintélyelvű iránya miatt - fogalmaznak a jelentés
szerzői. A jelenlegi törvényhozási időszak félidején túl a kormány és a koalíció már a következő
választásokra összpontosít. A londoni elemzők úgy ítélik meg, hogy a kisgazdapártot ért korrupciós
vádak hulláma fokozza a kormánykoalíción belüli feszültséget, de azzal számolnak, hogy a koalíció a
2002-es választásokig egységes marad. Orbán Viktor kormányfő csak akkor tesz valószínűleg
lépéseket, ha a botrány a többi koalíciós partnerre is átterjed - írják.

Emlékeztetve arra, hogy az Európai Bizottság november elején közzétett országjelentése
Magyarország EU-csatlakozásáról általában pozitív volt, az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy
a jelentés bírálta az ország környezetvédelmi politikáját és a roma kisebbséggel szembeni
bánásmódot. A bizottság sürgette a fiskális konszolidáció továbbvitelét, és aggodalmának adott
hangot az infláció és az árliberalizáció miatt is. A romakérdés kezelése kapcsán a jelentés szerzői úgy
ítélik meg, hogy a kormány védekezésbe szorult, miután az EU és más nemzetközi szervezetek
bírálták a magyar eredményeket a roma kisebbség életkörülményeinek javítására irányuló
erőfeszítésekben.