Ahogy arról korábban az mfor.hu is beszámolt az Országgyűlés szerdán 144 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el a reklámadóról szóló javaslatot. A törvényben azonban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint maradt kiskapu annak ellenére, hogy a jogszabály eltér a korábban megszokottaktól. Eddig ugyanis az ágazati különadó-törvények legtöbb esetben Magyarországon letelepedett vállalkozásokra korlátozzák az adófizetők körét.
A napokban bevezetett reklámadó ebből a szempontból egy újszerű megoldást kívánt alkalmazni: míg az adó alanya egyrészt a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató, addig az adóztatási jogkör olyan, nem magyar szolgáltatókra is kiterjed, amelyek napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek az ország területén elérhetővé. Az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője adóalanynak minősül attól függetlenül, hogy Magyarországon letelepedett entitás-e vagy sem.
A fentiek ellenére a jogszabály jelenlegi formájában mégsem fogja tudni megadóztatni a Magyarországon nem letelepedett szolgáltatókat – véli Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A reklámadó alapja ugyanis a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, míg az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknél ezen magánszemélyek áfa nélküli bevétele. Ebből következően, amennyiben a reklámadó alanya nem tartozik a számviteli törvény vagy az szja hatálya alá, úgy tényleges adóalapja és ezáltal adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. (Korábban ennek kapcsán már az mfor.hu is megemlékezett arról, hogy a törvényalkotók a magyar reklámpiac súlyához képest nem tettek semmit a nagy nemzetközi internetes médiumok -, így a Google és Facebook - megadóztatása érdekében.)
A jogszabályok egyes médiatartalom-szolgáltatóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy magyarországi reklámszolgáltatási tevékenységüket külföldi entitáson keresztül végezzék. Így televíziós műsor Magyarországon sugározható külföldi társaság útján, valamint, értelemszerűen, egy magyar nyelvű internetes portál működtetéséhez sem szükséges magyar vállalkozás. Az adóalap fenti, szokatlan meghatározása miatt ilyen külföldi szolgáltatók mind kívül maradnak a reklámadó-fizetési kötelezettségen, még akkor is, ha társasági adó szempontjából esetlegesen Magyarországon telephelyük van – hiszen nem tartoznak sem a számviteli törvény, sem az szja hatálya alá – foglalta össze Barta Péter.
Nem tudni, mennyire volt a jogszabályalkotó tudatos célja az, hogy ezt a rést meghagyja az adópajzson. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy ennek nyomán esetlegesen már Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók is külföldi társaságokra fogják telepíteni médiatartalom-szolgáltatási és reklámozási tevékenységüket, ezáltal elkerülve az új adóterhet, teszi hozzá a jogi szakértő.
Érdemes megjegyezni, hogy az RTL-csoport zászlóshajója az RTL Klub teljesen magyarországi székhelyű és felügyeletű, de a szintén komoly adófizetési kötelezettséggel bíró kábelcsatornák már román székhellyel bírnak. A kábelportfóliót (Cool, Film+, RTLII) eredetileg birtokló IKO ott jegyezte be a csatornákat és onnan is sugároznak. Igaz, a tulajdonosváltást követően az RTL Kábeltelevízió Kft. tulajdonába kerültek, amely viszont már budapesti székhellyel rendelkezik.
A reklámadó törvény - ahogy arról beszámoltunk - az utolsó pillanatban annyiban módosult, hogy a veszteséggel csökkenthető az adóalap, ami a TV2 számára jelentős kedvezményt jelent, míg az RTL Klub adófizetésen belüli arányát tovább növelte. Bár részünkről mindez fikció, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy három cégén – az M-RTL Zrt., az RTL Kábeltelevízió Kft. és az R-Time Kft. – keresztül a reklámadó közel kétharmadával sújtott RTL-csoport megpróbál olyan megoldást találni, amellyel ez a – szerintük – aránytalan adóterhelés csökkenthető.
mfor.hu
