Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivője szerint világosan látszik: esély sincs arra, hogy 2004 májusa, a csatlakozás után annyi fizetésért dolgozzunk, mint például a német munkavállalók. Összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetből induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az uniónak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki - számolt be a Népszabadság.
A tagjelöltek közül a szlovénok már ma is többet keresnek a portugáloknál, és a magyarországinál a cseh és a lengyel átlagbér is magasabb. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüsszeli EU-irodákban hasonló munkát végző, saját kormányuk által fizetett "eurokraták" közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok. Szakértők úgy látják, a magyar fizetések először majd a szegényebb EU-országokéit közelítik meg. A jelenleg - reálértéken - az uniós átlag alig egyharmadát kereső magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra az EU-átlag közel felét érhetik el - írja a Népszabadság.
Az Uniós bér töredékét keressük
Az Európai Szociális Charta ajánlása szerint a csatlakozó országoknak az uniós átlagbérek hatvan százalékát kell elérniük, ugyanakkor jelenleg a hazai munkavállalók ennek alig harmadát keresik.
