Hatvankilenc kistérség településeire érhet el a szélessáv, ha sikeres lesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hálózatfejlesztési pályázata. Az érintett falvakba tisztán üzleti alapon eddig nem érte meg a cégeknek kiépíteni a korszerű távközlési infrastruktúrát – megteremtve ezzel a szélessávú internetezés lehetőségét is - ezért van szükség erre a pályázatra is a korábbiak folytatásaként - mondta az mfor.hu-nak Kis Gergely, a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. vezetője.
A kormány tehát már korábban is próbálkozott azzal, hogy állami segítséget nyújtson a kistelepüléseknek a szélessávú internet bevezetéséhez. Egészen mostanáig viszont az volt a pályázatok filozófiája, hogy az összeget az önkormányzatok kapják, akik aztán megbíznak egy céget a hálózat kiépítésével. Ismerve azonban a hazai politikai és korrupciós viszonyokat, nem nehéz elképzelnünk, mi történhetett így a pénzzel. Az még a jobbik eset lehetett, ha hálózatépítés csupán ürügy volt a falu főutcájának díszburkolatozására.
Esélyegyenlőség
A mostani pályázaton azonban csak az NHH-nál is regisztrált telekommunikációs vállalkozások indulhatnak. Mivel a tender feltételeit még csak két napja hozták nyilvánosságra, az általunk megkérdezett cégek jelenleg vizsgálják, hogy milyen módon tudnának indulni a pályázaton.
Van is min gondolkodniuk: a pályázat kiírásánál is bábáskodó GKIeNET vezetője elismeri, hogy ezeken a területeken lassabban fognak megtérülni beruházási költségek, mint a városokban, mivel nem biztos, hogy az előfizetők sorban állnak majd a szolgáltatók ajtaja előtt. "Ugyanakkor az egyre több infokommunikációs szolgáltatás egyre nagyobb sávszélesség igényt is generál, és minden infokommunikációs infrastruktúra fejlesztés kapcsán fontos szempont, hogy ne csak a jelenlegi igényeket szolgálja ki.
A háztartások és a cégek nem csak internetezésre használják a kiépítésre kerülő szélessávú elérést, hanem telefonálásra, TV csatornák elérésére, és egy sor kapcsolódó szolgáltatásra (e-kormányzat, biztonságtechnológia, stb.) is amire ezeken a kistelepüléseken van igény" - tette hozzá Kis Gergely.
Véleménye szerint társadalmi szempontból kiemelten fontos a "digitális esélyegyenlőség" biztosítása, ezért szükséges állami pénzekkel ösztönözni a szolgáltatókat a beruházásra. „Gondoljunk bele, milyen esélyekkel indul egy kis településen született gyermek, ahová sok esetben még újságot sem éri meg üzleti alapon gondolkodva eljuttatni. Az információhoz való hozzájutás lehetőségének megteremtése közösségi érdek – tette hozzá a cégvezető.
Kis cégek is esélyt kapnak
Az szinte borítékolható, hogy a nagy telefonos távközlési cégek - mint például a Magyar Telekom vagy az Invitelt birtokló HTCC - indulnak majd a pályázaton. Ennek több oka is lehet azon kívül, hogy esetleg reménykednek a potenciális előfizetők megjelenésében: egyrészt az ekkora cégeknek "jelen kell lenniük" az ilyen beruházásoknál, másrészt védeniük kell "területi egységüket". A telefonvonalak ugyanis ezeknek a vállalatoknak a tulajdonában vannak. A többi, alternatívnak nevezett internetszolgáltató tőlük bérli a vezetékeket, amiken saját szélessávú szolgáltatást nyújtanak. A pályázattal viszont esélyt kaptak az "alternatívok", hogy saját vonalakat építsenek.
A kisebb cégek indulása mellett szólhat az is, hogy rugalmasabbak, így a helyi előfizetők számára is előnyös csomagokat dolgozhatnak ki, azaz talán a beruházásuk is hamarabb megtérülhet. Hámon Krisztina, a GTS-Datanet PR menedzsere lapunknak elmondta: jó lehetőségnek tartják a pályázatot, és jelen pillanatban vizsgálják, elindulnak-e a tenderen.
A kábelszolgáltatóknál némileg más a helyzet: telefonvonal, és ennek megfelelően árok minden kistelepülésen van, kábeltévé hálózat viszont nem feltétlenül - ennek megfelelően némileg nagyobb beruházást igényel a hálózatépítés. Ráadásul kábelszolgáltatóból rengeteg van Magyarországon, jó részük egy-egy településen működik csupán, kis pénzből.
Lapunknak egyedül a UPC-nél mondták azt, hogy nem kívánnak indulni a pályázaton. Az érintett települések ugyanis annyira kicsik, hogy nem éri meg a cégnek megjelenni ezeken a helyeken. Ráadásul a pályázatban szereplő települések nem esnek a meglévő hálózatok közelébe, ezért nehéz lenne integrálni azokat a jelenlegi rendszerbe - tették hozzá a cégnél.
A kábelesek összefognának
A kisebb kábeles cégek is nagyobb eséllyel indulhatnának a pályázaton, ha nem egy kistérség összes településének ellátását kellene vállalniuk, hanem egyes falvakra vagy azok csoportjára külön-külön is lehetne pályázni - mondta lapunknak a szolgáltatókat képviselő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. "Egy kis kábelcég ugyanis nem tudja egy nagyobb kistérség ellátását egyedül felvállalni. Ha a kiíró attól tart, hogy így a kis cégek kimazsolázzák a hatvankilenc térségből a számukra megfelelőt, akkor az is segítené a részvétel lehetőségét, ha legalább többen együtt pályázva vállalhatnák egy-egy kistérség teljes lefedését" - tette hozzá Kéry Ferenc. Elmondta még, hogy az E.On áramszolgáltató területein ráadásul idén tizenhétszeresére emelkedett a villanypóznák egyszeri igénybe vételi díja, így egy kilométer televíziós kábel felrakásáért két és fél millió forintot kell fizetni.
Kis Gergely szerint viszont nem véletlen, hogy kistérségekre írták ki a pályázatot és nem kistelepülésekre. "Támogatás szempontjából költséghatékonyabb, ha több települést fednek le egyszerre, és nem engedik, hogy a szolgáltatók „mazsolázzanak”. Kétségtelen viszont, hogy így kimondatlanul is a tőkeerősebb vállalkozások lehetnek esélyesebb pályázók, de ne felejtsük el, hogy nem a KKV szektor erősítése ezen pályázat célja, hanem egy jó minőségű szolgáltatás megteremtése." - mondta.
A kormány tervei szerint, ha sikeres lesz a pályázat, 2010-re az ország lakosainak kilencvenöt százaléka már olyan településen élhet, ahol elérhető a szélessávú internet. Jelenleg a lefedettség kilencven százalék.
L. Nagy Gábor
