<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint valószínűleg nem születnek igazán jelentős döntések Orbán Viktor miniszterelnök jövő heti moszkvai útján, de a jövő szempontjából hasznos lenne, ha meg tudnának állapodni arról, milyen keretek között tárgyalnak majd a magyar-orosz kapcsolatok fontosabb ügyeiről.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára csütörtökön jelentette be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására január 31-én egynapos munkalátogatásra Moszkvába utazik Orbán Viktor.

Deák András az MTI-nek pénteken azt mondta, hogy Oroszország a közép-kelet-európai régió államaként tekint Magyarországra, amely ugyanakkor nem meghatározó országa a térségnek, inkább Lengyelország a fontos partnere.

A magyar és az orosz kormány együttműködésében meglátása szerint "nehéz örökséget" jelentett, hogy a térség konzervatív pártjai alapvetően szkeptikusok Moszkvával szemben, és a Fidesz is rendszeresen bírálta Oroszországot, illetve a magyar-orosz kapcsolatok alakulását a Gyurcsány-kormány idején. Ezen a "viszonylag konfliktusos, bizalmatlan" viszonyon azonban sikerült valamennyire javítani - tette hozzá.

Véleménye szerint mindazonáltal "nincs bizalmi viszony" a két ország jelenlegi vezetői között, Orbán Viktor sem említi Oroszországot a legfontosabb keleti célországok között. Barátságra a két ország vezetői nem is törekednek, az együttműködés inkább praktikus, gazdasági, üzleti alapokon áll - mondta. Megjegyezte, ez abból is látható, hogy a néhány igazán fontos projekten túl másról - például biztonságpolitikai, általános külpolitikai vagy kulturális kérdésekről - nem egyeztetnek a csúcstalálkozókon. Deák András szerint várhatóan arról a három nagy projektről lesz szó, amelyek jelenleg meghatározzák a magyar-orosz kapcsolatokat: a 2015-ben lejáró magyar-orosz gázszerződésről, a Déli Áramlat földgázvezetékről és a paksi atomerőmű felújításáról, illetve bővítéséről. Ezeken túl minden más "másodlagos ügy" - fűzte hozzá.

Ezek a témák elvileg nem a miniszterelnök felelősségi körébe tartozó kérdések, hanem szakértői delegációknak kellene hosszú, többéves tárgyalásokat folytatniuk róluk - vélekedett. Kiemelte, ezért szerencsés lenne, ha a mostani találkozón is inkább az ilyen küldöttségek felállításáról állapodnának meg, illetve meghatároznák azokat a kölcsönösen elfogadható kereteket, amelyekről az egyeztetések szólnak.

Kifejtette, a gázszerződés tárgyalását elindíthatja a miniszterelnökök megbeszélése, de ez nagyon összetett kérdés, amelyben érdemi döntés most nem várható.

A Déli Áramlatról azt mondta, ez a projekt a két országnak "viszonylag erős elköteleződést" jelent, és a határidő - 2015 vége - egyre szorosabb. A projekt előrelendítése inkább Oroszországnak fontos. Jelenleg a megvalósításhoz szükséges részleteket kellene tisztázni, de erről sem feltétlenül miniszterelnöki szinten kell dönteni - mutatott rá. Hozzátette, vitás kérdések felkerülhetnek erre a szintre, de jelenleg kevés olyan előkészítő tevékenység ismert, amelyek most miniszterelnöki-elnöki döntést igényelnének.

Az Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkező gázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást ősszel írták alá Budapesten. A vezetéken keresztül Magyarországon évente mintegy 30 milliárd köbméter földgázt haladna keresztül 2016 januárjától.

A paksi atomerőművel kapcsolatban Deák András kijelentette, hogy most "Magyarország térfelén pattog a labda", mert nem világos, honnan teremthető elő a projekthez szükséges forrás. Magyarországnak először a finanszírozás kérdését kell rendeznie, utána érdemes tárgyalnia a megvalósításról - közölte.

A kormány júniusban nyilvánította kiemelt beruházássá a paksi atomerőmű bővítését. Emellett létrehozta a nukleáris energia kormánybizottságot, illetve meghatározta azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását követően megalapozott döntés hozható arról, hogy a bővítéshez milyen lépések szükségesek.

MTI

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.