Az erotikus reklám nem bűn, de büntethető

Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára az mfor.hu-nak elmondta: véleménye szerint egyáltalán nem rossz a helyzet ezen a téren Magyarországon. Nem jellemző a civil szervezetek tiltakozása sem, bár ez talán annak is köszönhető, hogy nálunk nem volt az elmúlt fél évszázadban aktív nőmozgalom. Itthon - ellentétben a külföldi gyakorlattal - nem érzékeny a társadalom a női testek erotikus reklám célú ábrázolása. Az egyik legemlékezetesebb szexuális tartalmú hirdetés is már több éve volt. Ekkor a Cosmopolitan női melltartóként funkcionáló férfikezes kültéri reklámja - amit három nap alatt át is ragasztottak - borzolta az erkölcsöket.

mfor.hu gyűjtés A Budapest Rádió női munka-társai nemrégiben kampányt hirdettek a Nők Lapja Caféval és a Maximával a nők valódi-ságáért - a természetes nőkért. Véleményük szerint a televízióban, újságokban hirdetett nőideál kreált és hazug. Ezért a rádió női munkatársai úgy döntöttek, hogy levetkőznek, és megmutatják magukat, ezzel is arra bátorítva minden nőt, hogy merje vállalni és szeretni önmagát. Az újságírónők arra bíztatnak mindenkit, hogy hozza ki saját magából a maximumot, de ne a média által kreált nőideál legyen a mérce.

A tapasztalat szerint azonban egyre kevesebb a szükségtelen és a jó ízlést sértő szexualitás a reklámokban. Az elmúlt években előfordult pár próbálkozás, ahol a reklámozók tudatosan botrányt akartak kavarni, de tanulva a tapasztalatokból ma már elvétve fordulnak elő ilyen esetek. Lokális, kisebb volumenű hirdetéseknél inkább jellemző a nők szexuális tárgyként való ábrázolása, de a magukra valamit is adó ügynökségek és cégek tartózkodnak ezektől a fogásoktól - véli Fazekas Ildikó.

A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága - az ÖRT-vel ellentétben - általában nem előzetes kontrollt végez, hanem a megjelenés után, fogyasztói vagy szakmai panasz miatt véleményezi a reklámokat. Tavaly 5-6 ilyen esetben foglaltak állást, az indoklás általában az volt, hogy a szexualitás ilyen jellegű ábrázolása sérti az általános erkölcsi normákat, valamint öncélú és indokolatlan. Az egyik kifogásolt reklámban egy számítástechnikai termékeket forgalmazó cég hirdetésében két csinos nő volt látható félreérthető pózban és közelségben, olyannyira, hogy azt semmiképp nem indokolta a promóció célja és tárgya.

mfor.hu gyűjtés 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba a gazdasági reklám-tevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv), amely azon reklámok közzétételét zárja ki, amelyek a fogyasztókat - legalábbis bizonyos fogyasztói csoportokat - leginkább irritálja. A Grtv-t módosító 2001. évi I. törvény 2001. március 1-jei hatályba lépéssel kiegészíttette a törvény szabályait. Az új, 5/A paragrafus az általános korlátozásokhoz képest az egyes tilalmazni kívánt eseteket külön nevesíti. Az 5/A. § (1) bekezdése szerint tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - pornográf reklámot.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél elsősorban azt vizsgálják, hogy az emberi méltóságot sértő és szexuális tartalmú reklámok jogszabályba ütköznek-e. Mivel ezek a hirdetések negatívan befolyásolhatják a gyermek- és fiatalkorúak erkölcsi fejlődését, elsősorban azokat a reklámokat (ilyenek a közterületi plakátok) figyelik, amelyekhez mindenki könnyen hozzáférhet.

A felügyelőség tavaly 52 olyan határozatot hozott, amelyekben megállapította, hogy a hirdetések megsértették a reklámtörvényt. Az egyik ilyen országos plakátkampány esetében, ahol egy bulvárlapot népszerűsítettek egy hátulról lekapott meztelen - és kissé előredőlt - női hátsóval, 3 millió forint bírságot szabtak ki. Az ilyen reklámokat közzétevőket pedig egyenkénti 100.000 forint bírsággal sújtotta a hatóság.