A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 110 éves fennállása alkalmából tartott tanácskozáson a helyettes államtitkár a stratégia kulcskérdésének a regionalitás kialakítását, az infrastruktúra-építést és a finanszírozást nevezte. Olajos Péter megjegyezte, hogy utoljára 1993-ban született energiastratégia.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy Magyarország 2011. január elsején kezdődő európai uniós elnökségének időszakában az energetikát érintő prioritás lesz az energiatakarékosság, a fogyasztóvédelem és az energiaszegénység mértékének csökkentése.
Az energiatakarékosságot a kormány magán kezdte - mondta Olajos Péter. Példaként a kormányzati és középületek energiatakarékossági felújítását említette.
A zöldenergia kiépítésére a kormány internetes zöld adatbázis létrehozását tervezi a meglévő információk összegyűjtésére és hasznosítására. Energetikai szakértői hálózatot hoznak létre, hogy ezzel segítsék a közintézményeket, a vállalkozásokat és a lakosságot a hatékony energiafelhasználásban. A programban a szakképzés és a társadalmi tudatformálás is szerepet kap - mondta a helyettes államtitkár.
Szerdahelyi György, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője beszélt többek között a Nemzeti Cselekvési Tervről, ami 2020-ig rögzíti a megújuló energia programot. Eszerint a 2008. évi 51,35 petajoule megújuló energiamennyiséget 2020-ra 107,54 petajoule-ra kell növelni. Ehhez 1.270-1.320 milliárd forint ráfordítás szükséges. Az energiatakarékossági beruházásokra mintegy 820-850 milliárd forintot, a megújuló energiára pedig 400-450 milliárd forintot kell fordítani. Ennek forrása többek között 800 milliárd forint nagyságrendben az európai uniós társfinanszírozás, mintegy 400-450 milliárd forint értékben a szén-dioxid-kvóta értékesítése.
Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal villamosenergia engedélyezési és felügyeleti osztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy a kormány június végén közzétett jogalkotási programjában szerepel a villamosenergia törvény módosítása "nagy terjedelmű változtatással". A hivatallal kapcsolatban a tervezett újdonságok között említette többek között az elektronikus eljárás kötelezővé tételét meghatározott esetekben és az erőművi befektetők számára az engedélyezési eljárás egyszerűsítését.
MTI
