Tóth László elmondta: a 15 és 64 év közötti korú népességből 2,5 millió ember inaktív. Ha azok, akik például nyugdíj vagy tanulás mellett vállalnak munkát, ezt bejelentenék, a foglalkoztatási ráta 62 százalék lenne, nem pedig 57 százalék - vélte a főigazgató. Ezt a félmilliósra becsülhető kört nem lesz egyszerű felderíteni - tette hozzá.
Tóth László komoly problémának nevezte, hogy elfogy a fiatal munkaerő. A diplomások nagy része későn, 30 éves korában lép a munkaerőpiacra, ráadásul közülük sokan valamelyik európai uniós tagországban keresik a boldogulás útját. A főigazgató szerint több százezer ilyen fiatal lehet. Tóth László kiemelte, a hazai gazdaságnak számolnia kell azzal, ha ez a tendencia folytatódik, munkaerő csak a második, harmadik vonalból áll majd csak rendelkezésre idehaza.
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, valamint a társadalmi érdekegyeztetés fontosságáról beszélt. A szakpolitikus elmondta: a hazai foglalkoztatási rátával az unió tagállamai között a hátulról a harmadik helyen állunk. A munkanélküliségi mutatók viszont megfelelnek az uniós átlagnak - jegyezte meg.
Csizmár Gábor szólt arról is, hogy a 2013-ig rendelkezésre álló uniós források az aktív foglalkoztatáspolitika pénzügyi hátterét nagyságrendekkel növelik. Eddig például a munkaerő-piaci alapból csupán 50-60 milliárdot tudtak ilyen célokra fordítani, most azonban százmilliárdokban lesz mérhető a változás. Csizmár Gábor szerint ez mindenképpen erőteljes bővülést hoz a munkaerőpiacon.
