Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a következő hónapokban is érdemi növekedésre számít, de megjegyezte, hogy a mostani, kiemelkedő ütem várhatóan lassul, mert a márciusi adatban több egyszeri, időszakos hatás is érvényesült.
Példaként említette, hogy a kiugró, 34 százalék feletti márciusi növekedésben jelentős szerepet játszottak az állami, infrastrukturális beruházások, és kérdésesnek nevezte, hogy hosszabb távon a magánszektor mennyiben tudja átvenni ezen a téren az állam szerepét.
Az elemző különösen jó eredménynek nevezte, hogy a magas februári bázishoz képest is tovább tudott bővülni az építőipar teljesítménye havi összevetésben. Utalva az ágazat elmúlt évekbeli visszaesésére hozzátette ugyanakkor, hogy a szektornak "volt honnan" növekedésnek indulnia. Megjegyezte, hogy az első negyedévi GDP-növekedési adatból is látható volt az építőipari teljesítmény növekedése. Ezen belül az ipari építmények és infrastrukturális beruházások számottevő bővülése azt is jelzi, hogy gyorsan sikerült ezekhez az uniós forrásokat lehívni.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke 10 százalékos volumennövekedésre számít az év egészét tekintve, amivel 7-8 ezerrel nőhet az ágazatban foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor úgy vélte, az építőiparnak nagy tömegű munkát jelentő lakásépítés és felújítás fellendülése nem várható még ebben az évben.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy az építőipar első negyedévi teljesítményét a nagyértékű állami, önkormányzati megrendelések, illetve az ipari beruházások húzták meg, a lakossági megrendelések, a felújítási és lakásépítési munkák élénkülése továbbra is késik.
Az idei növekedési prognózist a szövetség alelnöke azzal támasztotta alá, hogy az egyéb építményekre jelentős a rendelésállomány és az uniós forrásokból finanszírozott, tavaly kezdett, folyamatban lévő nagyértékű munkák átfutási ideje egy-másfél év. A rendelések döntő része továbbra is az egyéb építményekre, az infrastrukturális létesítményekre szól, a magasépítésnek munkát adó épületekre szól rendelések még március végén is 11,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.
A képet árnyalva Koji László megjegyezte, hogy az első negyedévi adatokat a hétéves mélypontot jelentő tavalyi bázison kell értelmezni. Emlékeztetett arra is, hogy a múlt évben 7,5 ezer új lakás épült, ami csak töredéke a válság előtti időszak 36-40 ezres lakásszámának és hasonló a helyzet a felújítások terén is, ahol évi 100-110 ezer lakás felújítása történik évente, ami durván egyharmada korábbi évek adatának.
Varga Zoltán a Questor csoport elemzője szerint mindenképpen bizakodásra ad okot az építőipar első negyedévi szárnyalása, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jó teljesítményben több nagy állami beruházás, illetve az EU-támogatások lehívásának felpörgése is szerepet játszott. Mivel az új szerződések száma is jelentősen nőtt, a bővülés a következő hónapokban is kitarthat. Összességében tehát mindenképpen bíztatóak a számok, azonban a tartós növekedéshez a magánszektornak is be kellene kapcsolódnia, ami egyelőre még várat magára.
MTI
