Az internet azonban - társaival ellentétben vagy azokhoz képest - nemcsak összekapcsolni képes az egyes "elemeket", hanem képes közösségek teremtésére is: a virtuális térben közösségek, baráti társaságok sokaságát találjuk. Azaz, nem csak ott. Hisz - és ez nagyon fontos elem - a virtuális valóság sok esetben kézzelfogható valósággá alakul, az elsőként interneten találkozók - ha kedvük úgy hozza - a valós életben is találkoznak, kávéházakban, kirándulásokon, bulikon. Elég egy kattintás, és ezernyi címre érkezik meg az értesítés egy akcióról, lett légyen az környezetvédelmi tüntetés, kerékpáros találkozó vagy bogárhátúak hétvégéje. Több tucat szervezetnek, társaságnak lehetek az interneten keresztül tagja vagy akár szervezője, viták sokaságában fejthetem ki véleményemet otthonról, egy karosszékből, számítanak rám - ha valaki két-három napig nem tűnik fel virtuális törzsasztalánál, már hiányolják -, és számíthatok rájuk. (A chatről szóló írásunk lapunk 90. oldalán olvasható.)
És akkor még szót sem ejtettünk a távmunka és a távoktatás adta kapcsolódási lehetőségekről, amelyek révén - ismét egy rendszer részeként, egy technikát használva - válhat valaki egy csoport, közösség részesévé.
Gondoljuk csak meg, hogy akár e két utóbbi lehetőség milyen távlatokat nyit meg a családi élet, a gyereknevelés szempontjából! Az idejét bárki szabadon, maga oszthatja be, és lehetőségek sokaságai között választhat, válogathat. Hisz - az internet révén - közömbössé válik, hogy a világ mely pontjáról tanul valaki, vagy hová dolgozik.
Mindez újfajta mentalitást is feltételez, amelynek alapja a bizalom és az együttműködési készség.
Az új forma új tartalmat, új minőséget hív életre.
A gazdaságban is kezd megjelenni - a vetélkedés, az egymás totális legyőzésére törekvés mellett - az együttműködés, a kölcsönösség, sőt a felelősség elve. S ez megint az oda-vissza hatás eredményeként alakul így: nem utolsósorban az internet adta lehetőségeknek köszönhetően kialakulóban van egy társadalmi kontroll, ami többek között azt jelenti, hogy a társadalmilag (például ökológiailag) káros tevékenységet folytató vállalatokat fogyasztói szempontból diszkriminálják.
"Meggyőződésem - mondta a Hewlett-Packard vezérigazgató-nője a már idézett interjúban -, hogy egy társadalmilag felelőtlen vállalat hosszú távon nem lehet sikeres. Túl sok ember életét befolyásoljuk, és ha nem teremtjük, hanem romboljuk az értékeket, akkor a vevők is elfordulnak tőlünk."
A kívülállás, különállás - legyen szó egyénről, vállalatról, államról - az információs forradalom korában egyet jelent a leszakadás, a szegregáció állapotával. Hosszú távon mindenképpen.
Az információ mindig is hatalom volt, ma sokkal inkább az, mint valaha. Minél értékesebb információk birtokába jutok és minél gyorsabban, minél több és jobb hálózat tagja vagyok, annál jobbak az életesélyeim - mondja Sükösd Miklós, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója, az Internet Hungary társelnöke. Így alakul át a kulturális tőke gazdasági, kapcsolati, humán tőkévé.
Az információs technika megsokszorozza az ember lehetőségeit, már persze azokét, akik rendelkeznek ezzel a lehetőséggel és azzal a technikai tudással, ami működtetésükhöz szükséges. Az új technika önmagában nem oldja meg a társadalmi konfliktusokat, egyenlőtlenségeket, a pakliban éppúgy benne van Athén, mint Orwell - vázolta fel Z. Karvalics László, a BME UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ vezetője a lehetséges szélsőségeket egy-két éve megjelent könyvében.
Hogy mi ellenőrizzük a hatalmat vagy a hatalom minket, az internet korában rendkívül fontos és aktuális kérdéssé vált. Az viszont nem kérdés már, hanem tény, hogy az új gazdaság, az információs forradalom gyökerestül forgatja át eddigi, megszokottnak mondható életünket.
Egy roppant kihívás alanyai-tárgyai vagyunk. György Péter a Digitális éden című könyvében így fogalmaz: "Radikális globalitáson nem kevesebbet értek, mint azt a gazdasági környezetet, amely a legkülönbözőbb hálózatok révén alakul-alakult ki, s amely olyan intellektuális-pénzügyi-technológiai hatalmat jelent, amilyennek a jelentkezésére a modern kapitalizmus kialakulása óta nem volt példa."
Az új gazdaság társadalmi hatásai
Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az új jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.
