A tervezés, terminológia:
Az üzletfolytonossági tervezés nem új keletű fogalom; gyökerei már a 70-es években megjelentek, válaszul arra az igényre, hogy fel kell készülni az informatikai rendszerek sérülésére. Az első, katasztrófaelhárítási tervek (Disaster Recovery Plan – DRP) csak az IT-rendszerek helyreállítására terjedtek ki. Az átfogóbb, az üzletmenet egészére kiterjedő tervezés (Business Continuity Planning – BCP) a ’80-90-es években terjedt el. Mindkét megközelítés elsősorban a helyreállításra koncentrál.
Újabban a proaktív hozzáállás került előtérbe – ezáltal a valóban komplex megközelítés a megelőzést és a helyreállítást ötvöző üzletfolytonossági menedzsment (Business Continuity Management – BCM) lett, amely a folyamatos, nagy megbízhatóságú működést kívánja biztosítani.
A szakirodalom használja a kríziskezelés (Crisis Management – CM) terminust is – ez a súlyos katasztrófák kezelését jelenti.
Az üzlet folytonossága a cél
A magyarországi pénzintézetek közül egyre többen fontolgatják, hogy az előre nem látható események, katasztrófák hatásainak csökkentésére, a működési kockázatok kivédésére átfogó üzletfolytonossági tervet készítenek.
