A netfüggés korszakában sokan úgy vélik, a legjobb módszer arra, hogy kiszabaduljunk a képernyő bűvöletéből, ha kikapcsoljuk, sőt, lehetőleg vasszekrény mélyére zárjuk az okostelefont meg a laptopot, a kulcsot meg elhajítjuk jó messzire (hogy aztán fél órányi jéghideg verejtékben fürdés és ajakharapdálás után pánikolva iramodjunk utána). Ennél a radikális megoldásnál sokkal jobb módszerrel is kezelhetjük a függésünket.
A Quartz közölt cikket arról, hogy mit tehetünk a fenti módszert mellőzve. A lényeg az, hogy a teljes kikapcsolás helyett meg kell tanulnunk úgy kezelni a kütyüket, hogy azok az érzelmi jóllétünket ne rombolják, hanem támogassák.
Ez persze nem egyszerű, mert az eszközöket és a netes környezetet is az oldalakon eltöltött idő és a kattintások számának mérése miatt szándékosan úgy tervezték meg, hogy a teljes függést szorgalmazza, ami ugye egészségtelen.
Mindig minden arra hajt, hogy nehogy el tudjunk szakadni a képernyőtől, hogy mindig lessük a legújabb fejleményeket, és frissítsük a kijelzőt, mintha az életünk múlna rajta. Ennek a kényszernek engedve pedig egyre passzívabb netfogyasztókká válunk, ami árokba kormányozza az érzelmi világunkat.
Ennek a problémának a kezelésére vezették be a pozitív computing fogalmát, ami a kütyükkel való teljes szakítás helyett a kütyükkel való egészséges együttélés kidolgozására hajt rá.
A pozitív computing arra koncentrál, hogy meghatározza, mely netes szokások erősítik az addiktív magatartást, és melyek az egészséges netezést. Célja, hogy megmutassa, hogyan finomíthatunk a felhasználási szokásainkon, hogy azok hozzájáruljanak a kiegyensúlyozott életvitelünkhöz. Kutatói abból indultak ki, hogy ami a való életben hozzájárul az érzelmi jóllétünkhöz, az online is működik. Ezek alapján négy fogást javasolnak a netfüggésben szenvedőknek a kütyük elzárása helyett.
1. Válasszuk a direkt kommunikációt az indirekt helyett!
A kommunikáció a jóérzésünk egyik sarokköve, és minél több energiát feccölünk bele, annál jobban érezzük magunkat tőle. A Carnegie Mellon kutatói azt figyelték meg, hogy nem a facebookos aktivitásunk mennyisége, hanem annak minősége számít: ha csetelésünket teleszórjuk az előrecsomagolt emojikkal, azzal csak sekélyebbé tesszük az interakciót, gyengül a kapcsolódás érzése, és elkezdünk több időt lustán, pusztán fogyasztva tölteni, ahelyett, hogy aktívan kommunikálnánk, vagyis valódi erőfeszítéseket tennénk annak érdekében, hogy a lehető legtalálóbban fejezzük ki magunkat. Utóbbi elérése érdekében hanyagoljuk a készen elérhető kommunikációs paneleket, és igyekezzünk saját, minél árnyaltabb válaszokat szülni. Kapcsoljuk ki a robotpilótát: ezzel nem csak csetpartnereinknek kedvezünk, de később magunknak is meg fogjuk köszönni.
2. Alkossunk többet, fogyasszunk kevesebbet!
A kreativitás a negatív érzelmek radírja, ráadásul ez is addiktív: minél jobban belemerülünk egy alkotási folyamatba, annál nehezebb kiszállni belőle. Tehát ne csak fogyasszuk az információkat a neten, hanem teremtsünk belőle magunk is. A cikk azt javasolja, hogy alkossunk valamit a Pinteresten vagy írjunk ihletett kritikákat az Amazonra, ahelyett, hogy zombiként pörgetnénk mások véleményeit a kijelzőn. Így aztán nem csak kapunk, de adunk is, és megteremtjük a kettő közt az egyensúlyt.
3. Hagyjunk magunknak mentális fehér foltokat!
A szájtok folyamatos frissítésébe bele lehet gebedni. Ezt a kényszert csak úgy lehet leküzdeni, ha tudatosan szüneteket iktatunk be a netfogyasztásba, és ezeket a szüneteket valóban komolyan is vesszük. Tehát beállítjuk, hogy csak a családtagoktól kapjunk push értesítéseket, mindeki más, legalább, amíg a szünetünk tart, hagyjon békén. A szünetelést és a szünet megszervezését ma már több oldal is segíti, Twitteren ott van az "amíg távol voltál" funkció, hogy vég nélküli oldalpörgetés helyett egyszerre tudjuk meg, mi történt, amíg szüneteltünk, illetve több híroldal is él azzal a megoldással, hogy a cikkekhez kiírja, nagyjából hány percbe telik őket végigolvasni. Szóval, ha valami három perc alatt megvan, azt még gyorsan átfuthatjuk, ami viszont fél órás nagyanyag, azt elrakjuk a szünet utánra.
4. Hagyjuk a számokat!
A közösségi médiával való egészségtelen kapcsolathoz vezet, ha mindig, minden számnak a tudatában vagyunk. Itt most az üzenetek, értesítések és frissítések számára kell gondolni, melyektől örökös lemaradásban érezzük magunkat, és megint csak folyamatos frissítésre buzdítanak bennünket. Nézzük meg az alkalmazásokat, melyeket használunk, és ha ki lehet kapcsolni bennük az értesítés-számlálót, tegyük meg. Mentálisan egy fokkal megint egészségesebbek leszünk tőle.
Eltenni a telefont meg a laptopot, és sétálni egy jót a friss levegőn, lemenni sportolni a térre vagy kiülni a parkba egy jó könyvvel mind-mind nagyszerű döntés, de nem kell teljesen elválasztanunk magunkat a nettől, ha úgy érezzük, belebetegszünk az online létbe. Használjuk az eszközeinket tudatosabban, aktívabban és alkotóbban, így érzelmileg sokkal kiegyensúlyozottabbak leszünk, és mégsem robog el mellettünk a világ.
mfor.hu
