Az egyesület még a bővítésről szóló 2009-es parlamenti döntést megelőzően kérte a Paksi Atomerőmű Teller-projektjének egyes adatait - elsősorban a költségekre vonatkozó információkat, illetve a projekt keretében kötött szerződéseket - azon a címen, hogy ezek közérdekű információknak minősülnek.
Az atomerőmű azzal tagadta meg a kérést, hogy álláspontja szerint a "Paksi Atomerőmű Zrt. nem a Magyar Állam tulajdonában van", így nem érintik az adatvédelmi és az államháztartási törvény vonatkozó előírásai - olvasható az Energia Klub közleményében.
Az Energia Klub jogi képviseletét az Energia Kontroll Programmal kapcsolatos ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látja el.
A tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) volt vezérigazgatója, Mártha Imre még vezetői tisztségében idén áprilisban az MTI-nek azt mondta: a mértékadó beruházások költsége alapján a bővítés két 1.000-1.200 megawatt teljesítményű blokk esetén mintegy hatmilliárd euróba kerülhet.
Az Energia Klub a közleményben emlékeztet arra, hogy Energia Kontroll Programot indított 2009 elején az energetikai tárgyú adatok megszerzésére. A program keretében indított adatkérelmek közül jelenleg is jogi eljárás folyik a stratégiai gáztárolóval kapcsolatos szerződések egyes részletei, a kapcsoltan termelő erőművek támogatásának adatai és az MVM-nek a villamosenergia-termelőkkel kötött szerződései ügyében.
A tulajdonos MVM és külön a Paksi Atomerőmű igazgatósága 2010 februárjában elfogadta az atomerőmű-bővítés gyakorlati előkészítésének koncepcióját.
Az akkori tájékoztatás szerint a szóba jöhető reaktortípus a már meglévőkkel egyezően nyomottvizes, gyártótól függően 1.000-1.600 megawatt teljesítményű. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a hazai tapasztalatokat, hozzáértést is, emeli ki a koncepció, amely négy szóba jöhető reaktortípust sorol fel: az orosz AES-2006, az amerikai AP-1000, a francia-német EPR, illetve a francia-német-japán ATMEA típust.
Mártha Imre áprilisban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a bővítés finanszírozása minden bizonnyal több elemből állhat majd. Ezek között lehetséges, hogy részben a szállítók biztosítják a pénzügyi forrást, szindikált kereskedelmi banki hitel felvétele is szerepelhet, és elképzelhető az is, hogy maguk a áramkereskedők is hiteleznek, amit a majdani kedvező árú villamos energia értékesítésének hasznából fedeznek.
MTI
