Biznisz-csúcstalálkozón dugta össze a fejét Warren Buffet és Bill Gates, melyről a MarketWatch számolt be. Az üzleti élet két titánja nem közös projekten agyalt, Gates egyszerűen meglátogatta régi barátját, és együtt elmentek Buffet omahai bútorboltjába, a Nebraska Furniture Mart-ba. A részvénybefektető-veterán körbevezette a szoftvergurut az üzletben, kipróbálták a foteleket és matracokat, közben hülyéskedtek, és mintegy mellékesen azt is kifejtették az őket kísérő stáb kérdéseire, hogy mégis mi az az egyetlen, leglényegesebb dolog, amitől mindketten olyan ádázul sikeresek lettek a saját pályájukon.
Buffet és Gates egyetértett abban, hogy a sikereik mögötti hajtóerő az volt, hogy mindketten szenvedélyesen szerették azt, amit csináltak. Buffet kedvenc időtöltése az volt, hogy kiszagolta a jó üzleteket, és befektette a pénzét, Gates pedig a legjobban számítógépeket építeni és szoftvereket fejleszteni szeretett. És miközben mindkét tevékenység halálosan komoly, mindkét veterán azt vallotta, hogy mindeközben "jó móka" is volt.
"Hihetetlenül klassz dolog volt felépíteni a Microsoftot, és mivel a szoftverek területén nekünk lett igazunk, jó hátszelet is kaptunk" - nosztalgiázott Gates. Buffet pedig tömören összefoglalta, hogy mit gondol a siker legalapvetőbb építőkockájáról:
"Sikeresnek lenni valamiben majdnem mindig egyenlő azzal, hogy szereted, amit csinálsz. Ha megnézed, azok, akik intelligensek, és a munkájuk a szenvedélyük, olyan embereket gyűjtenek maguk köré, akik akkor is követik a lépteiket, ha maguk nem látnak a következő kanyarnál tovább. Ezekből sülnek ki a nagy dolgok."
Hogy a valódi szenvedély az, amit a befektetők a leginkább keresnek a pénzre hajtó vállalkozókban, azt Max Gunawan, a San Francisco-i Lumio alapítójának története is jól példázza. A LED-fényforrásgyártó cég vezére 2014-ben, az ABC csatorna biznisz-realityjében csinálta meg a szerencséjét, ahol a résztvevő vállalkozók egymást tapossák a neves és pénzes befektetők kegyeiért.
Gunawan, miután öszekalapozott 578 ezer dollárt a Kickstarteren, felszívta magát, és azt az ajánaltot tette a műsor öt pénzemberének - köztük a Dallas Mavericks-tulaj Mark Cubannel -, hogy 250 ezer dollárért vihetik a cége 8 százalékát. A befektetőknek tetszett is a terméke - ki ne ámulna el a fellapozható könyv-formájú fényforrásokon -, de az még annál is sokkal jobban bejött nekik, hogy Gunawan nem átallott négy hónap hosszat abban a kínai gyárban táborozni, ahol a lámpáit készítették, hogy testközelből felügyelje a folyamatokat, és hogy tökéletesítse a fényforrásait. Egyértelmű volt, hogy szenvedélye a munkája, és hogy megingathatatlanul hisz a termékében. Ez pedig odáig vezetett, hogy mind az öt befektető ajánlatot tett neki a műsorban. Gunawan végül Robert Herjavecére bólintott rá: 10 százalékot adott el a horvát-kanadai üzletembernek a cégéből, 350 ezer dollárért. A Lumio pedig azóta is a puccosabb házidekor-boltok keresett terméke világszerte.
Persze nem mindenki ért egyet az "első a szenvedély"-elvvel, akkor sem, ha az üzlet Buffethez és Gateshez hasonló kultfigurái állnak be mögé. Cal Newport, a Georgeton University előadója egy egész könyvet szentelt annak, hogy a készségek lenyomják a szenvedélyt, ha munka a játék neve. Newport amellett érvel, hogy ha a fiatal Steve Jobs megfogadta volna az idős Steve Jobs tanácsát, akkor nem őrült sikeres techvizionárius lett volna belőle, hanem tanár. Habár Jobsnak idővel a szenvedélyévé vált a munkája, az Apple felfutásában nem a szerelem játszott szerepet, hanem a tudatos tervezés és a szerencse.
Az nyilvánvaló, hogy a fejjel a falnak-attitűd ritkán kifizetődő az üzleti életben - ha viszont befektetőket keresünk, gyakran tényleg az lehet a vízválasztó, hogy lerí-e rólunk, hogy képesek vagyunk a végsőkig elmenni a termékünkért. Gates és Buffet legalábbis ezt mondja, és rájuk azért talán érdemes hallgatni.
mfor.hu
