Az előzetes értesülések szerint Brüsszel kilenc környezeti bűncselekményt nevesítene, mint például az illegális hulladéklerakást vagy a védett növények és állatok elpusztítását, illetve engedély nélküli birtoklását. A biztosok a tagállamokra bíznák, hogy lehetővé tennék-e a cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonását, a környezetszennyző vállalatokat azonban minden esetben köteleznék az okozott kár felszámolására. A cégekre kiróható bírságok háromszázezer és 1,5 millió euró között lennének.
Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos azt követően döntött most bemutatandó javaslatának kidolgozása mellett, hogy tavaly egy európai hajó veszélyes hulladékot öntött a tengerbe Elefántcsontparton, tíz ember halálát okozva és százakat betegítve meg. A holland kormány büntetőeljárást kezdeményezett az érintett vállalat ellen. Az eset kapcsán azonban fény derült arra, hogy például Spanyol- vagy Görögországban nem lehetne büntetőjogi felelősségre vonni még egy ilyen súlyos következményekkel járó szennyezés elkövetőit sem.
Brüsszel számára egy 2005. szeptemberi európai bírósági ítélet tette lehetővé, hogy a környezetvédelem területén beavatkozzon a tagállamok büntetőjogi törvénykezésébe. A bizottság valójában már a 90-es évek eleje óta szorgalmazta, hogy a környezetkárosítás bizonyos eseteit sújtsák egységes szankciókkal az EU-ban. A szuverenitásukat féltő nemzeti kormányok azonban elutasították az EB javaslatát, és 2003-ban egy nem kötelező érvényű kerethatározatot fogadtak el a témában. A bizottság ezt támadta meg az Európai Bíróságon, annak kimondását kérve, hogy ha egyáltalán szabályozzák a területet, akkor az csak kötelező érvényű jogszabály segítségével lehetséges.
Ítéletében a bíróság azt mondta ki, hogy bár a büntetőjog nem tartozik az uniós szintű jogalkotás területei közé, a környezetvédelem valóban kivételnek tekinthető - mondta a Világgazdaságnak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja.
