A büntető törvénykönyv javasolt módosítása szerint már akkor is eljárás indul a munkaadó ellen, ha egyhavi bérrel tartozik a dolgozóknak. Az előterjesztés egy korábbi változata a kéthónapos késést jelölte meg a büntethetőség alsó határaként. A törvényhozók elé végül a szigorúbb változat került, ugyanakkor büntetlen maradhat a jogosan járó fizetés visszatartása, ha az nem a dolgozók szándékos megkárosítása, hanem a vállalat nehéz helyzetéből következő szükségmegoldás.
A szakszervezetek bírálják a kormány javaslatát. Kifogásolják például, hogy az előterjesztés alapján nem vonható felelősségre az olyan munkáltató, amely rendelkezik elég forrással és mégsem fizeti ki a béreket, ha a büntetés veszélyeztetné a vállalkozás üzleti tevékenységét. A szakszervezetek szerint számos horvátországi cégre jellemző gyakorlat, hogy valamennyi kötelezettséget teljesítenek, kivéve a dolgozókkal szemben fennálló bérfizetési kötelezettséget.
A munkaadók szövetsége (HUP) - amelynek soraiból ketten is miniszteri posztot kaptak a jelenlegi kormányban - azonban azt állítja, hogy az 1 százalékot sem éri el a fizetéseket szándékosan visszatartó munkáltatók aránya. A szervezet szerint az elmaradás legfőbb oka likviditáshiány és a rossz vállalatvezetés.
A 4,4 millió lakosú országban a legutóbbi, májusi adatok szerint összesen 13.500 munkavállaló nem kapta meg az előírt rend szerint a fizetését. A javaslatról október elején szavaz a zágrábi törvényhozás.
MTI
