A ruházati cikkek forgalma 2003-ban elérte a 339 milliárd forintot. Ez 7 százalékkal több, mint az előző évi 317 milliárd forint. Ennek ellenére a lakosság nagy része igen szerényen veszi ki a részét a fogyasztásból: évente a felnőtt lakosság 29 százaléka mindössze egyszer-kétszer, további 28 százaléka minden negyedévben vesz ruházati terméket. A megkérdezettek 33 százaléka kétévenként vagy annál is ritkábban vesz cipőt. Minden évben egyszer vagy kétszer a felnőtt lakosság 39 százaléka vesz cipőt. Mivel azonban a ruházati cikkek értékben mért forgalma 7 százalékkal növekedett egyik évről a másikra, egy-egy alkalommal nagyobb értékű árut vesznek a fogyasztók, mint a korábbi években.
Amíg a vásárlók 31 százaléka leginkább még utcai standon vagy piacon szerezte be a ruházati cikkeket, addig most már csak 27 százalékra jellemző mindez. 35 százalék számára a hipermarket a ruházati cikkek leggyakoribb beszerzési forrása. A kiszolgálást nyújtó szakboltot és a kisebb önkiszolgáló szakboltot a háziasszonyok 28-28 százaléka jelölte meg fő bevásárló helyként.
Az utcai árusok és piacok jelentősége látványosan csökken. Létüket főleg a 60 éven felüli, nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, kis falvakban élő vevőknek köszönhetik. A használt ruházati cikkeket a felnőtt lakosság 5 százaléka keresi.
Érdekes, hogy a hipermarketet főleg a 40 évesnél fiatalabbak, legalább érettségizettek, magas jövedelműek, továbbá a fővárosban vagy Pest megyében élők részesítik előnyben. Ugyanez a helyzet az áruházzal, amelynek szintén fővárosi vásárlói felülreprezentáltak.
Cipőt is a hipermarketekben veszünk
A ruházati cikk- és cipővásárlók érdeklődése egyre inkább a hipermarketek, a hozzáértő eladókat foglalkoztató szaküzletek és az áruházak felé fordul, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet új felmérése.
