Míg Ausztriában becslések szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) csupán 1,5, Hollandiában és Nagy-Britanniában pedig 2 százalékát teszi ki a nem hivatalos foglalkoztatásból származó érték, addig Magyarországon és Lettországban ez az arány 18 százalék. A legnagyobb mértékben Görögország munkaerőpiacára jellemző a be nem jelentett munkavállalás, itt a GDP 20 százaléka származik innen.
Az "Undeclared work in the enlarged Union" című dokumentumból kitűnik az is, hogy a velünk közel azonos nagyságú, lélekszámú és hasonló gazdasági erőt képviselő Csehországban a GDP 9-10 százalékára becsülik a nem hivatalos foglalkoztatásból származó értéket.
A tanulmány szerint az iparágak közül az építőiparra jellemző leginkább az állami hivataloknak nem jelentett foglalkoztatás, ezt követi a mezőgazdaság, a szállodaipar, a vendéglátás és a magánszemélyi szolgáltatások. Az új tagállamokban - így Magyarországon - az egészségügyi ellátás, a magántanítás, az ingatlanipar valamint a vállalati szolgáltatási terület is erősen érintett a problémában. A be nem jelentett munkavállalók többsége 25 és 45 év közötti férfi.
Jellemző, hogy a nem hivatalosan munkába állított nőknek, egyetemistáknak vagy munkanélküli segélyben részesülőknek többet kell dolgozniuk kevesebb bérért kevésbé vonzó munkahelyeken. A kelet-közép-európai és balti új tagállamokban ezen kívül magasabb a rejtetten foglalkoztatottak között a nyugdíjasok és a magasan képzettek aránya. Szintén elterjedt - ennek Magyarországon is "hagyománya" van - az alkalmazott munkaerőt a valóságban kapott munkabérnél alacsonyabb bérrel bejelenteni - például minimálbéren.
A jelentés rámutat, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás több tényező kombinációjára vezethető vissza: például a rugalmatlan munkaerőpiacra, a magas adóterhekre, az állami intézkedésekbe vetett csekély bizalomra, valamint kulturális hagyományokra. Az új tagállamokban a kilencvenes évek közepe óta csökkent a be nem jelentett munkavállalók aránya, csupán Lengyelország kivétel ez alól, derül ki a Jobpilot cikkéből.
Csak a görögök előznek meg minket a feketemunka terén
Az Európai Bizottság első alkalommal hozott nyilvánosságra becsült adatokat a huszonöt tagállamban tapasztalható be nem jelentett foglalkoztatás mértékéről, olvasható a Jobpilot cikkében.
