Csak a spanyol nyugdíjrendszer válik be

Az 1995-re elfogadott és 1997-ben életbe léptetett Toledo paktummal, és annak folyamatos karbantartásával apró lépésenként készíti föl a spanyol államigazgatás a nyugdíjrendszert a fokozódó terhelésre, írja a Világgazdaság.

Spanyolországban a mostani trend folytatódásaként 2013-ig növekedni fog a népességen belül a 20-64 éves korosztály aránya, s csak 2015-től kell a jelenlegi európai irányzat érvényesülésével, a 65 éven felüli korosztály részarányának fokozatos gyaropodásával számolni. A becslések szerint Spanyolország 2050-re alakul ki az EU egészére jellemző demográfiai helyzet.

Többpillérű és sokrétű a sikeres modell

A Toledo-paktumon alapuló rendszer hárompilléres. Az elsőt az általános és kötelező jövedelem-járulékon alapuló alapnyugdíj képezi, a másodikat a vállalati nyugdíjalapok, a harmadik pillért a különféle kiegészítő megoldások.

Az utóbbiak fő jellemzője, hogy választani lehet: egy összegben, vagy rendszeres járadék formájában kívánják-e a kedvezményezettek felhasználni.

Az első pillérben a jövedelem 28,3 százalékának erejéig legalább 15 éven keresztül fizetett járulék képezi a nyugdíjjogosultságot. A járulékból 4,7 százalékpontot a munkavállaló, 23,6-et a munkáltató ró le. A korhatár 65 év. Teljes alapnyugdíjat 35 ledolgozott év után lehet kapni. A járadékokat a fogyasztói árindex változása alapján évente kiegészítik.

A munkanélkülieknek is biztosított a minimál-nyugdíj

A járulék alapú mellett a spanyol szisztéma ismeri a nem járulék alapú nyugdíjat is, erre jogosultak többek közt a munkaerőpiacról kimaradt nők, s különösen a munkanélküliek. Nem véletlenül kell erre a két kategóriára gondot fordítani, ugyanis a mediterrán állam mindkét kategóriában EU-csúcstartó.

2001-re a jelenlegi rendszer segítségével az illetékes tárca elérte, hogy a nyugdíjaknak már csak a 20 százalékát kellett pótlólagosan feljavítani a minimumszintre, míg az arány 1995-ben még 25 százalék volt.

Ösztönzik az idősebb korosztály foglalkoztatását

A 2015-ig befolyó járulék-többleteket külön erre a célra létesített tartalékalapba helyezik, ez az alap 2001-ben a GDP 0,9 százalékával indult, és eszközei már 2002-ben elérték az egy százalékát, holott ezt csak 2004-re tervezték. A továbbiakban az alaphoz a költségvetés is hozzá fog járulni annak mértékében, mennyire sikerül az államháztartást kiegyensúlyozottá, adósságmentessé tenni.

Járuléknövelési oldalon is tesznek erőfeszítéseket: ösztönzik a nők részmunkaidős foglalkoztatását, a bevándorlók munkába állását, a 65 évnél idősebbek továbbdolgozását és a 45 felettiek foglalkoztatását, itt a a munkáltatókat ösztönzik nyugdíjjárulék-fizetési kedvezményekkel. (A Világgazdaság cikke nyomán)