A 90-es években hazatérőknek még nem volt okuk panaszra. Tekintettel arra, hogy a fiataloknak akkoriban csupán elenyésző hányada beszélt angolul, németül, franciául, rendelkezett profitorientált cégeknél hasznosítható ismeretekkel, sokuknak az akkoriban Magyarországra érkezett multinacionális vállalatoknál nyílt lehetőségük az elhelyezkedésre. Emellett a külföld felé forduló kis- és középvállalatoknál is el tudtak helyezkedni.
Ma már a külföldön megszerzett diploma és az - esetleg - néhány hónapos, éves szakmai tapasztalatot követő hazatéréskor kettős sokk éri a fiatalokat. Egyfelől: a mai magyar munkaügyi rendszer, törvényhozás, jogszabályi háttér a legkevésbé sincs felkészülve a külföldről hazatérő "agyak" fogadására és a munka világába történő visszahelyezésükre.
Továbbá pszichológiai jellegű sokk is éri a hazatérőket. A kamaszkorból épphogy kinőtt fiatalok éppen legfogékonyabb életszakaszukban tanulják meg, hogyan oktatnak és okulnak, később pedig: hogyan keresnek és találnak munkát, hogyan dolgoznak, hogyan irányítanak, szerveznek meg különböző feladatokat az emberek. A magyarországinál rugalmasabb, ám jogilag szigorúbb rendszerrel találkoznak, ebbe szoknak bele, ezt tekintik természetesnek.
Az alapélmény a szabadságé, a rugalmasságé, a jogi biztonságé, az emberi méltóság tiszteletéé. Majd hazatérnek, és hoznák haza a tapasztalatukat és az eltérő kultúra megismeréséből adódó előnyös tulajdonságaikat. A munkaadók előítéletei és a bürokratikus nehézségek miatt azonban nem tudnak sem elhelyezkedni, sem egy minimális anyagi biztonság fedezékéből nyugodtan állást keresni. A "másik kultúra" nem előnyt jelent, hanem inkább hátrányt - ezt nap mint nap tapasztalják, véli a Népszabadság cikkírója.
Emellett Magyarországon nincsen a munkaadók számára könnyen, olcsón elérhető információs bázis a külföldi egyetemekről, szakokról. A külhoni diploma rendkívül nehezen honosíttatható (mellesleg: nem kevés pénzért), és ha sikerül is, a munkaadónak az adott képzés neve semmit sem mond.
Europassnak hívják azt a bizonyítványt, amellyel a jövőben remélhetőleg az EU tagállamaiban könnyebben elismertethetők lesznek az egyes országokban szerzett szakképesítések. Az Europassról, amely egy személyes, ugyanakkor egységes dokumentumgyűjtemény, ősszel dönt az EU parlamentje, és januártól vezetik be a gyakorlatban. Erre a bizonyítványra mindenkinek szüksége lesz, aki be akar kapcsolódni valamely tagállam gyakorlati oktatást is tartalmazó szakmai képzésébe. A dokumentum rögzíti a tulajdonosának külföldön eltöltött tanulási időszakait, az ott elért eredményeket. Célja, hogy a Magyarországon és külföldön szerzett képesítések nemzetközileg elfogadottá váljanak, így könnyebb legyen a munkavállalás, és mindenki egyenlő elbánásban részesüljön, derül ki a Népszabadság cikkéből.
Csak szerencsével hasznosítható a külföldi diploma
Ha a külföldi egyetemről vagy munkahelyről hazatérő fiatalnak nincs hatalmas szerencséje, elegendő tartalék és támogató család híján könnyen hasonló helyzetben találja magát, mint a nyolc osztályt végzett munkanélküli, írja a Népszabadság.
