A módosítás szerint emellett a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből azok is hozzájuthatnak majd az elmaradt munkabérhez, akik követelése a felszámolási eljárás befejezése után válik esedékessé. Ilyen munkavállalók akik a felszámolási eljárás során felmondási védelem alatt állnak, például gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévők.
A csődtörvényben is szerepelne a javaslat szerint, hogy a felmondási védelem alatt álló, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnő munkaviszonyú munkavállalók bérbiztonságát erősíteni kell. A felszámolónak a juttatásokat igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként kellene nyilvántartásba venni és kielégíteni a kielégítési sorrend általános szabályai szerint.
A csődtörvény módosításával a munkavállalói követelések kielégítése a felszámolás során ismét előnyt élvezne a jelzálogjogosultak, például hitelező bankok, követelései előtt. Ez a 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti helyzet visszaállítását jelentené.
A javaslat szerint módosulna az illetéktörvény is, a munkavállalók az ötvenezer forintos illeték megfizetése nélkül, illetékmentesen kezdeményezhetnék az elmaradt munkabér megfizetését. Ezt a polgári eljárásban mint hitelezők tennék. A módosítás révén tehát tárgyi illetékmentessé válna a felszámolási eljárás, ha azt az érintett gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók legalább fele kezdeményezné és a munkavállalók bérkövetelése átlagosan meghaladná a kéthavi munkabér összegét.
